Tápláljuk a jövőt!

Egyetemisták és vállalkozók is jelentkezhetnek majd arra a képzésre, melynek programját az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara állít össze az Európai Unió támogatásával. A Tápláljuk a jövőt! (Feeding Future) elnevezésű projekt négy tanfolyamból áll majd, melyek tartalmát a későbbiekben beépítik az újvidéki felsőoktatási intézmény tantervébe is. A hiánypótló képzés célja olyan szakembereket biztosítani a határmenti régiókba, akik megfelelnek a korszerű élelmiszer-termelés és a szolgáltatóipar követelményeinek. A két éves projektet 185 ezer euróval támogatta meg az Unió. A saját forrásokból kiegészített keretösszegből fedezni fogják egy stratégia elkészítését is, de Újvidéken folytatják a kar laboratóriumainak a felújítását is – tudtuk meg Sörös Zita projektvezetőtől. A Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese kérésünkre ismertette a nyertes projektet megelőző együttműködés sikerét is.
 

–  A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarával már véglegesítettünk egy projektet 2021-ben és 2022-ben. Akkor Újvidéken egy ifjúsági központot létesítettünk a Technológiai Karon azzal a céllal, hogy az egyetemistáknak lehetőséget biztosítsunk az ötleteik megvalósítására. Erre a célra egy korszerű konferenciatermet is létrehoztunk, illetve felújítottunk egy laboratóriumot. A projekt keretében tíz szerbiai hallgató ösztöndíjat is kapott. Ők három hónapot töltöttek el különböző magyarországi élelmiszeripari cégekben. A gyakornoki képzés keretében fejlesztésekkel foglalkoztak: a kutatómunkát és a termékfejlesztést egyrészt a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tanárai mentorálták, másrészről viszont mi támogattuk meg. Az ott tanuló hallgatók közül viszont öten érkeztek hozzánk, a projekt által biztosított ösztöndíjjal. A magyarországi egyetemisták az itteni cégeknél gyakornokoskodtak és a mi karunk keretében végeztek kutatásokat. Az utólagos felméréseink szerint az ösztöndíjazott hallgatók könnyen munkába álltak úgy Magyarországon, mint területeinken is – ismertette a korábbi együttműködés eredményeit a projektvezető.

KORSZERŰ ISMERETEKRE VAN SZÜKSÉG

Sörös Zita elmondta, hogy a 2022-ben véglegesített projekt folytatásában reménykedtek, amikor a szegedi székhelyű kereskedelmi és iparkamarával együtt további eszközökre pályáztak az Interreg VI-A IPA Magyarország – Szerbia Program az Európai Unió 2021–2027 időszakára vonatkozó pénzügyi keretrendszerének az Előcsatlakozási Támogatási Eszközbe (IPA) tartozó kiírásán. A program fő célja, hogy elősegítse és támogassa a határon átnyúló fejlődést a régióban: a Feeding Future új projekt keretében a pályázó felek rámutattak a képzett szakemberek hiányára a határmenti területeken, ugyanakkor konkrét tervet dolgoztak ki a korszerű élelmiszeripari követelményekre alapozott képzések megvalósítására is. A program négy tanfolyamból áll – ismertette a kezdeményezést a tudományos dékánhelyettes. 

– Az első tanfolyam a kommunikációra és a márkaépítésre helyezi a hangsúlyt: a képzés folyamán a szakemberek beszélőkészségét és prezentáló képességeit fejlesztjük majd, azaz elsajátíthatják az értékesítés korszerű elveit. A második tanfolyam a digitális és körkörös megoldásokat taglalja majd az élelmiszertermelésben és -elosztásban. A melléktermékek teljeskörű felhasználásáról tervezünk gyakorlati példákat mutatni az élelmiszeriparban tevékenykedőknek. A cél ugyanis, hogy a kis- és nagytermelők, értékesítők, de még a vendéglátással foglalkozók is úgy gazdálkodjanak, hogy egyrészről „bezáruljon a termelési kör”, másrészről viszont minimalizálják a szennyeződéseket, és a termelési folyamatokat minél környezetkímélőbbé formálják. Ezen ismeretek területeinken külön jelentőséggel bírnak, országunk ugyanis az uniós követelmények bevezetése útján halad, így a közeljövőben nálunk is fel kell majd tüntetni a termékcímkéken az élelmiszer vízlábnyomát, karbonlábnyomát, vagy a termelési folyamatok más ismertetőit. Kiemelten fontos tehát, hogy ilyen téren is rendelkezzünk képzett szakemberekkel és a nyilvánosságot is kiértesítsük – hangsúlyozta a Technológiai Kar tanára.

Elmondta, hogy a harmadik tanfolyam keretén belül tanulmányozzák az élelmiszergyártásban használt „okos megoldásokat”, azaz a résztvevők elsajátíthatják azokat a korszerű programcsomagokat, amelyeket az élelmiszerek gyártása és értékesítése folyamán használnak. Emellett a programtervezet szerint a negyedik kurzuson az egészségtudatos táplálkozásra helyezik majd a hangsúlyt. A tanfolyamokra minden olyan egyetemista, szakember vagy vállalkozó jelentkezését várják majd, akik az élelmiszeriparban tevékenykednek. A képzések párhuzamosan zajlanak majd Szerbiában és Magyarországon is, és legkevesebb 64 órát ölelnek majd fel – tette hozzá Sörös Zita. 

A GYAKORLATBAN A SIKER KULCSA

A program előrelátja, hogy a tanfolyamok résztvevői a gyakorlatban is megismerjék az elsajátított ismereteket – mondta a projektvezető. 

– A képzés második fázisában a vajdasági egyetemistáknak, valamint kis- és nagyvállalkozóknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy olyan magyarországi cégekbe látogassanak el, amelyek a korszerű elvekkel összhangban működnek. A céglátogatásokon belül is négy témakört határoztunk meg a projektben: bemutatjuk a női vállalkozások jó gyakorlatait, de a résztvevők megtapasztalhatják a fenntartható megoldások pozitív alkalmazásait is. Emellett megismerhetik az e-megoldások használatát az élelmiszeriparban, de a tudatos táplálkozásról is szerezhetnek gyakorlatot – sorolta azokat a lehetőségeket a professzor, amelyek kihasználásával oklevél is szerezhető a képzés sikeres elvégzéséről.

Az oktatás egyes elemeit a Technológiai Kar beépíti a saját képzési programjába a következő öt évben a Vajdasági Gazdasági Kamara, az Ecopanonia klaszter, és az újvidéki Európa Kollégium támogatásával. Mindemellett pedig egy stratégia kidolgozását is tartalmazza a projekttervezet. A szakemberek ugyanis felmérik a határmenti régió helyzetét, majd a begyűjtött adatok alapján javaslatokat és intézkedéseket javasolnak az élelmiszeripar korszerűsítésére.

A fejlesztések és korszerűsítések feltételeinek megteremtése jellemzi tehát az újvidéki Technológiai Kar és a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara idén szeptemberben induló projektjét. Sörös Zita kérdésünkre elmondta: meglátása szerint Vajdaságban jó irányba tartunk, és versenyképesek vagyunk. 

– Az Újvidéki Egyetem az élelmiszertudományi tevékenysége révén szerepel Shanghai-listán. A globális egyetemi rangsorolás szerint tehát világszinten versenyképesek vagyunk. Nagyon jók a kapcsolataink a külföldi egyetemekkel, kutatókkal is: a megvalósítás terén végzett összehasonlítások arra mutatnak rá, hogy területeinken a tudás gyakorlati, ipari alkalmazásán kellene dolgozni – mutatott rá a Technológiai Kar tudományos dékánhelyettese.