Országok egy csoportja, élen az Egyesült Államokkal, megpróbálja megtörni Kína monopóliumát a csúcstechnológiákhoz nélkülözhetetlen kritikus nyersanyagok, vagy ahogyan még nevezik: kritikus ásványi anyagok (CRM) és a ritkaföldfémek piacán. Már legalább tizennégy kormány és az EU jelezte részvételét az akcióban. Egyetértettek abban, hogy közös finanszírozású programokat indítanak és saját ellátási láncokat építenek ki az említett különleges ércek és fémek megszerzésére, mellőzve a piacot uraló kínai cégeket.
A kínai import fokozatos csökkentése mellett a fő cél kulcsfontosságú nyersanyagok blokkon belüli beszerzése. Fontos céljuk továbbá egy olyan hálózat létrehozása, amely a tagállamok számára nem csak a globális zöld- és digitális átállást segítő kritikus nyersanyagok elérését biztosítja, hanem segíti a közös programok finanszírozását, megerősíti az információcserét és az együttműködést.
A résztvevő országok már meg is kezdték a tárgyalásokat hazai és nemzetközi bankokkal a támogatás feltételeiről. Egyeztetések zajlanak bányavállalatokkal és fuvarozó cégekkel is.
A koalíció emellett több mint 30 kritikus ásványkincs-bányászati programot vizsgál, és öt éven belül ezeknek a nagy részét meg is akarja valósítani. Első lépésben egy nikkelbányát nyitnának Tanzániában.
Fokozatosan szeretnék megtörni Kína monopóliumát a kritikus nyersanyagok piacán, egyszersmind meg akarják akadályozni azt, hogy megfojtsa a szabad versenyt ezen a piacon. Bírálói ugyanis azzal vádolják, hogy erre törekszik, amit megengedhetetlennek tartanak.
Washington és Peking az elmúlt években egy folyamatosan erősödő kereskedelmi háborúba bonyolódott egymással. Vámokkal sújtották egymás több termékét. Az Egyesült Államok közben igyekezett ellehetetleníteni a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztéséhez szükséges csúcstechnológiák exportját Kínába, ezáltal lassítva legfőbb riválisa előretörését a szektorban.
Peking sem tétlenkedett. Ellenintézkedésekkel válaszolt. Betiltotta bizonyos, kritikus ásványi anyagok eladását nyugati országoknak. Ezzel súlyos csapást mért az USA-ra és szövetségeseire, hiszen a ritkaföldfémek 70 százalékát Kínában bányásszák ki, és csaknem 90 százalékát ott is dolgozzák fel. Különleges szerepét és helyzetét kihasználva Peking rendszeresen szigorít, árat emel, sajátságos szabályokat vezet be, amit irigyei és vetélytársai barátságtalan piaci lépésként értékelnek.
Ezeknek a nyersanyagoknak a kínai felügyelete egyre jobban nyugtalanítja a versenytársakat; hozzáférésük korlátozása pedig lefékezheti a nyugati energetikai átállást, így az alternatív beszerzési források és útvonalak biztosítása elkerülhetetlenné vált.
Kínának eddig jókora előnye volt a többiekkel szemben. Ezt részben annak köszönhette, hogy a kritikus ásványkincsek kitermelésében és feldolgozásában érdekelt vállalatokat bőkezű állami támogatásban, s egyéb kedvezményekben részesítették.
A szervezkedő nyugati országok és az EU most ezt a lemaradást próbálja behozni, illetve a maga igényeit kielégíteni. Saját beruházásokkal, szabályokkal és más megoldásokkal.
Az EU már stratégiai célként jelölte meg, hogy az évtized végéig a ritkaföldfémek legalább tíz százalékát a közösségen belül kell beszereznie. Az Európai Parlament pedig egy elemzésében már 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy az Unió számára elsőrendű kockázatot jelent a függősége a monopolhelyzetű külső beszállítóktól.
Az EU, az USA és több mint tíz ország már hónapokkal ezelőtt létrehozta az Ásványbiztonsági Partnerségi Fórumot (MSP Forum), amelynek az a szándéka, hogy elősegítse az együttműködést a kritikus nyersanyagellátás biztosítása terén. A cél az, hogy az EU és az USA új ellátási láncokat alakítson ki, ezzel csökkentse kitettségét Kína felé.
Az MSP Forum két fő területre összpontosít: 1. egy programcsoport működtetésére, amely a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos feladatokkal foglalkozik, 2. politikai párbeszédet kezdeményez a fenntartható termelés, a szabályozási együttműködés, továbbá a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szabványok CRM ellátási láncaiba történő integrálásáról.
Az MSP Forumhoz azonban nem csatlakozhat akárki. Csak azok az országok, illetve partnerek, amelyek elkötelezettek a sokágú globális ellátási láncok működtetése és a szigorú környezetvédelmi szabályok, illetve az ESG betartása mellett. Az illegális kitermelést folytatók, vagy a monopóliumok kialakítására törekvők nem kerülhetnek be a fórumba.
A szabályozatlan bányászattal kapcsolatos aggályok egyre erősödnek. Már az ENSZ is fellépést sürget ellene, sőt létrehozott egy testületet, amelynek egyebek mellett az a feladata, hogy dolgozza ki a tisztességes, átlátható és környezetvédelmi szempontból fenntartható, s a felelős bányászatra vonatkozó iránymutatásokat, önkéntességi alapon követendő elveket. A testület civil és globális (részben szakmai) szervezetek képviselőiből áll, s várhatóan még az ősszel közzéteszi az iránymutatás-tervezetét. Ennek végső ideje, hiszen a megújuló energiára való átállás egyre több kritikus ásványi anyagot igényel, amihez növelni kell a bányászati kapacitásokat, tevékenységeket. Ezek elvadulását, szabályozatlanságát szeretné megakadályozni a világszervezet.
