A közgazdasági Nobel-díjat az idén Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson vette át a nemzetek közti jóléti különbségek kutatásáért – jelentette be tegnap a Svéd Tudományos Akadémia. A díjazottak azt vizsgálták, hogyan alakulnak ki a társadalmi intézmények, és milyen hatásuk van a jólétre. A kitüntetés 11 millió svéd korona pénzjutalommal jár.
Jakob Svensson, a Közgazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke közleményben rámutatott arra, hogy az országok közötti hatalmas gazdasági egyenlőtlenség csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A díjazottak bebizonyították, hogy a társadalmi intézmények mennyire fontosak egy ország jóléte szempontjából.
Daron Acemoglu török származású közgazdász, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, aki a politikai gazdaságtan és az intézményi közgazdaságtan területén szerzett hírnevet. Fő kutatási területei közé tartozik az intézmények hatása a gazdaságra, valamint a gazdasági egyenlőtlenségek okai.
James Robinson a Chicagói Egyetem professzora. Kutatásai a politikai gazdaságtan, az intézményi fejlődés, valamint az afrikai és latin-amerikai országok politikai rendszereinek történelmi elemzésére koncentrálnak. Kutatásai során arra összpontosít, hogyan befolyásolják a politikai intézmények a gazdasági fejlődést, valamint milyen hatásokkal jár az intézményi változás.
Simon Johnson a MIT Sloan School of Management professzora. Kutatásival és munkásságával a makrogazdaság, a pénzügyi válságok és a globális gazdaságpolitikai kérdések terén vált ismertté. Johnson különösen a 2008-as pénzügyi válság után szerzett nemzetközi hírnevet, amikor élesen bírálta a nagy bankok és pénzintézetek hatalmát, amelyet a válság egyik fő okaként tartott számon.
A közgazdasági Nobel-díjat a svéd központi bank, a Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban. A díjat 56. alkalommal ítélték oda, a 96 kitüntetett közül 26-an egyedül, 20 alkalommal ketten, 10 alkalommal pedig hárman megosztva részesültek az elismerésben.