Az állattenyésztő egyesületek közös közleményben kifejtették, hogy Szerbiában jelenleg gondot okoz a hazai sertések eladása, és előnyt élvez a behozatali hús.
Szerbia egykor nagy számban exportált sertést, pillanatnyilag pedig teljesen függ a sertéshús behozatalától. Az elmúlt öt évben az import mértéke 300–500 százalékkal nőtt, míg a hazai sertés iránti kereslet csökkent. Szerbia tavaly és az idén is januártól augusztusig hónapban csaknem 40 ezer tonna sertéshúst hozott be, 134 millió euró értékben. Az állam behozatali kvótákkal védekezni tudna, de ezeket nem alkalmazzák. A tenyésztők arra kérik az illetékes minisztériumot, hogy sürgősen korlátozza a sertéshús nagymértékű behozatalát, ne csökkenjen tovább a jószágállomány, valamint hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a hazai termelők megvédése érdekében.
A sertéstenyésztők rámutattak arra, hogy a hízósertés felvásárlási ára az elmúlt időszakban több mint 30 százalékkal esett vissza, míg a hús ára a kiskereskedelemben nem változott.
Ez azt bizonyítja, hogy valami gond van a kiskereskedelmi árakkal. Nemrég eljárás is indult néhány üzletlánc ellen, amiért egymás között megbeszélik az árakat.
A szerbiai fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy az unióból származó sertéshús előállításához legnagyobb mértékben génmódosított (GMO) szóját használtak, mivel ez nem szerepel a csomagoláson, és a termék származási országa sincs feltüntetve. Fontos törvényileg szabályozni a kérdést, hogy a fogyasztók vásárláskor tájékozódjanak az élelmiszerrel kapcsolatos minden információval.
A hazai jószágtenyésztők helyzetét tovább nehezíti, hogy számos megoldatlan kérdés miatt tilos a szerbiai sertéshús exportja az unióba, ráadásul továbbra is jelen van az afrikai sertéspestis. A vágóhidak és más feldolgozók számára ez jól jön, mivel van beleszólásuk abba, hogy a húst importálják, vagy a termeléshez szükséges nyersanyagokat a szerbiai piacon szerezzék be. Ilyen módon elnyomják a hazai tenyésztőket, és hatalmas mennyiségű fagyasztott és friss húst hoznak az országba – áll a közleményben.
Rámutattak arra, hogy a behozatali hús ára alacsonyabb, mivel az EU-ban a jószágok takarmányozására GMO-s szóját használnak, mivel az olcsóbb. Paradox módon Szerbia jelenleg a hús 60-70 százalékát importálja, a gabonát pedig exportálja.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy valakiknek szándékukban áll tönkretenni a hazai termelést, semmibe véve a tenyésztők kéréseit és a szakértők véleményét. A hazai jószágtenyésztők megvédésével fejlődne az egész mezőgazdaság, amely egy ország kiemelten fontos ágazata. Az érintett szervezetek a közleménnyel szeretnék felhívni a hazai nyilvánosság figyelmét, és vitát indítani a témával kapcsolatban, mivel ha sürgősen nem intézkedünk, hamarosan nem lesz sertéshús.
Branislav Gulan agrárelemző a Nova Ekonomija hírportálnak elmondta, óriási gondot jelent, hogy Szerbiában nagy hiány van húsból és hústermékekből.
– Szerbiában jelenleg 30 százalékkal kevesebb a sertés, mint 2018-ban. A szerbiai polgárok évente 15 kilogramm sertéshúst fogyasztanak fejenként, az EU-ban 25 kilogrammal többet. A szárazság az egyik fő oka a jószághiánynak – fejtette ki Gulan.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbia egy év alatt elveszítette a sertésállomány 19,7 százalékát. Ennek ellenére egyesek úgy gondolják, hogy a sertéshús behozatala indokolatlan, és veszélyezteti a hazai piacot. Szerbia teljesen függ az uniós behozataltól.
Gulan magyarázata szerint az unióban azért olcsóbb a hús, mivel engedélyezve van GMO-s szója használata, így a hús előállítása is olcsóbb. Szerbiában törvény tiltja a GMO-s termékek használatát.
Ezenkívül a hazai termelők számára nagy gondot okoz az állatok beoltása a klasszikus sertéspestis ellen. Az unió nem engedélyezi a sertéshús behozatalát, amennyiben a jószágokat beoltják, ezért Szerbia 2019-ben betiltotta az oltást, s ezáltal teljesítette a hús exportjára vonatkozó egyik feltételt.
Akkor vajon Szerbia miért importálja, nem pedig exportálja a sertéshúst? – teszi fel a kérdést az agrárelemző.
Gulan magyarázata szerint a kötelező oltás eltörlése után 5–7 évnek is el kell telnie, hogy eltűnjön az utolsó beoltott sertés is. Szerbia ezenkívül újabb gonddal szembesült, felütötte fejét az afrikai sertéspestis (ASP), amely tönkretette a jószágállomány jelentős részét. Habár a betegség veszélytelen az emberekre, kihat a tenyésztésre.
Gulan rámutatott arra, Szerbiában létezik „politikai pestis” is, ami a kedvezőtlen agrárpolitikában mutatkozik meg.
Nyitókép: Ótos András felvétele
