Kevesebb szőlő termett, de a minősége kitűnő – nyilatkozták az idén borászaink, akik közül a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy valaha is ilyen korán szüreteltek volna. Mindazt, amit a klímaváltozás és az időjárási viszontagságok magukkal hoznak, ugyanúgy megérzik a szerbiai szőlészek, borászok, mint más európai borvidékek termelői.
Az idei eredmények végső összegezése még várat magára, de a németországi borászok már közölték, minden jel arra utal, hogy 2017 óta nem szüreteltek ilyen kevés szőlőt. Náluk is a késő tavaszi fagyok, majd a kiadós esőzések, a jégverés, a hatalmas időjárási ingadozások okoztak gondot. A tizenhárom ígéretes borrégió közül két keletiben voltak az idén különösen nagy veszteségeik, és csupán egyben emelkedett enyhén a termelés. Egyelőre csak becslésekről van szó, melyeket a német borászegyesületek adataira alapoznak – írja a Politika.
A múlt év több borásznemzet számára rendkívül kedvezőtlennek bizonyult, csak a franciák képeztek kivételt, ott ugyanis 4 százalékkal növekedett a termelés. John Barker, az ötven tagállamot tömörítő Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) képviselője a közelmúltban közölte, hogy az aszály, hőhullámok, tüzek, fagyok és az áradások következtében 2023-ban a globális bortermelés 10 százalékkal csökkent, a borfogyasztás pedig 3 százalékos visszaesést mutatott. A szervezet éves jelentése szerint a termelés csökkenő irányzata tavaly már harmadik éve folytatódott. A világ bortermelői összesen 237 millió hektolitert termeltek, 1961 óta a legkisebb mennyiséget. Különösen Olaszországban (23%) és Spanyolországban (21%) volt szembeötlő a visszaesés. A déli féltekén Chile 11, Ausztrália 26, Dél-Afrika 10 százalékkal kevesebbet termelt.
A fogyasztás 3 százalékos visszaesését szakértők részben az inflációval magyarázzák, ami növelte az előállítási költségeket és a végtermék árát, de visszafogta a fogyasztók vásárlóerejét.
