A Szerb Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás felhatalmazná a pénzintézetet arra, hogy vásároljon és eladjon aranyat külföldön, ugyanakkor elsődleges jogot biztosítana számára az országban kitermelt, előkészített vagy feldolgozott arany felvásárlására – jelentette a Forbes üzleti magazin, a szerb képviselőház elé terjesztett javaslat tartalmára hivatkozva. Az elemzők szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzleti ágazat összes résztvevője köteles először a Szerb Nemzeti Banknak felkínálni az aranyat, viszonzásul pedig a központi pénzintézetnek tiszteletben kell tartania a szabad verseny elveit, és piaci árat kell biztosítania az értékesítőknek. Az elsődleges felvásárlási jog bevezetésének célja, hogy Szerbiában maradjon az országban kitermelt, feldolgozott vagy előkészített arany. Ez ugyanis a devizatartalékok növekedését eredményezi és erősíti az ország pénzügyi stabilitását – áll a törvénymódosítás magyarázatában.
Ugyanitt kiemelik: a rendelkezések érvényesítésével a hazai természeti kincseket a legjobb módon használják fel arra, hogy az ország érdekeit szolgálják.
A törvénymódosítás az arany kezeléséről szóló rendelkezések mellett kizárólagos jogot biztosítana a központi banknak az úgynevezett digitális dinár kibocsátására is. Emellett felhatalmazást kapna arra is, hogy engedélyezze a virtuális valutákhoz kötődő szolgáltatásokat, kezelje az ilyen jellegű üzleteléseket, és szükség esetén vissza is vonja az említett engedélyeket. Az új törvénymódosítás tartalmazza azokat a rendelkezéseket is, amelyek Szerbia uniós csatlakozásával lépnének életbe, és az euró nemzeti valutaként való bevezetéséről szólnak.
Az újítások vonatkoznának az Állami Számvevőszék (DRI) hatáskörére is. A Szerb Nemzeti Bank ugyanis korlátozná a DRI-t a munkájának felülvizsgálatában: a számvevőszék nem ellenőrizheti a nemzeti bank azon funkcióit, amelyekkel részt vesz a Központi Bankok Európai Rendszerében (ESCB). Ugyanakkor utasítást sem adhat az országos pénzintézetnek és a szerveinek a funkciók teljesítéséről, nem befolyásolhatja az önállóságát és függetlenségét, és hatást sem gyakorolhat rá – sorolják a DRI korlátozásait az elemzők. Hangsúlyozzák, hogy az egyik új rendelkezés szerint a Szerb Nemzeti Bank egyes állami szervek számára is ellehetetlenítheti, hogy rendelkezzenek a központi pénzintézet vagyonával: elsősorban akkor, ha értékesítenék.
A Forbes jelentése szerint lényeges változásokat vezetnének be a jelenlegi és egykori alkalmazottakkal kapcsolatban is. Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a pillanatnyilag érvényben levő törvény megengedte a központi bank alkalmazottainak, hogy a munkaidőn kívül is végezzenek fizetett munkát, amennyiben ezt a bankkormányzó engedélyezte, a megbízatásuk nem volt hatással a rendes munkavégzésükre, és nem vezetett érdekütközéshez. Az új törvénymódosításban számos tétellel egészítették ki a munkaidőn kívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket, szigorítva ezzel azokat a lehetőségeket, amelyek érdekütközéshez vezethettek, vagy veszélyeztették az elfogulatlan munkavégzést. Újdonság az is, hogy korlátozták annak lehetőségét, hogy az országos pénzintézet alkalmazottai új munkahely keresésekor ismét a pénzügyben helyezkedjenek el. Így akiknek megszűnik a munkaviszonya a Szerb Nemzeti Bankban, azoknak hat hónapig kell várni arra, hogy másik hazai vagy nemzetközi bankban, biztosítónál vagy könyvvizsgáló házaknál álljanak munkába, de a központi bank által ellenőrzött egyéb pénzügyi intézményeknél való elhelyezkedésre is a féléves várakozási időt érvényesítené a törvénymódosítás. Ettől a korlátozástól a bankkormányzó mentesítheti az alkalmazottat, ha nem áll fenn az érdekütközés lehetősége – közvetíti a törvénymódosítás által előirányzott főbb változtatásokat a Forbes magazin.
Nyitókép: MTI
