Azok után, hogy Aleksandar Vučić államfő bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok, illetve más országok, köztük Nagy Britannia szankciókat vezethet be a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS) szemben, mert az többségi orosz tulajdonban van, számos kérdés felmerült. Tekintettel arra, hogy Szerbia a kőolajat kizárólag az Adria-kőolajvezetéken (Jadranski naftovod – Janaf) kapja, mi lesz a leszerződött kőolajmennyiséggel, milyen hatással lesz ez a döntés a pancsovai kőolaj-finomító további munkájára, drágul-e az üzemanyag Szerbiában, vagy az ország vissza tud -e vásárolni a Gazprom Nyefttől akkora tulajdonrészt, hogy többségi tulajdonos lehessen.
A NIS 2008 óta van többségi orosz tulajdonban. A Gazprom Nyeft és leányvállalata, a Gazprom kezében van a vállalat tulajdonának 56,15 százaléka. Szerbia csupán 29,87 százalékát tartotta meg, 13,93 százaléka pedig a kisrészvényesek kezében van. Az orosz–ukrán háború kezdete óta az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió feketelistáján szerepel a Gazprom Nyeft vállalat, de eddig Szerbia kivételezett helyzetben volt. Az utóbbi időben azonban Amerika megszigorította az orosz vállalatokkal szembeni szankcióit, így legutóbb a Gazprombankot célozták meg, amely az orosz földgázért való kifizetésekben játszott nagy szerepet. Egyébként már ez is gondot okoz majd több országnak, Szerbiának is. Ám nagy valószínűséggel a NIS vállalat sem kerüli el a büntetőcsomagot.
Egyelőre még nem lehet tudni, hogy milyen szigorításról lesz szó, de ha feketelistára kerül a NIS, akkor a horvát Janaffal való együttműködés is megszűnhet, vagyis elzárhatják Szerbia esetében a csapot, az ország egyedüli kőolajforrását.
A NIS-szel szembeni szankciók okozta nehézségekre mutatnak rá a szakértők is. Goran Radosavljević, a FEFA Közgazdaságtudományi, Pénzügyi és Közigazgatási Kar professzora a NIN lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a szankció az mellett, hogy a pancsovai kőolaj-finomító működésének végét jelentheti, a kőolajszármazékok piacán is nagy gondokat okozhat. Rámutatott, a NIS a többségi orosz tulajdon miatt már évek óta nehezített körülmények között működik, de ha valóban szankciók alá vetik, nem fog tudni hozzájutni elengedő mennyiségű nyers kőolajhoz. Ezután pedig már kőolaj-finomítóra sem lesz szükség.
Az üzemanyagtöltő állomások nem jutnak kellő mennyiségű üzemanyaghoz, és a piaci igényeket nem tudják majd kielégíteni. A hatályban levő előírások szerint más cégek is importálhatnak kőolajat, de csak abban az esetben, ha a NIS-szel is szerződést kötöttek a kőolaj-feldolgozásról. Vagyis teljesen patthelyzetbe kerülhet az ország.
Azonban a Szerbiai Kőolajipari Vállalat és a pancsovai kőolaj-finomító is zavartalanul működik, állítják a NIS-nél.
Hivatalos adatok szerint a NIS ez év elején hosszabbította meg a szerződést, ami szerint a Janaf 10 millió tonna kőolajat kell, hogy leszállítson Szerbiának 2026 végéig.
Amióta az Európai Unió embargót vetett ki a kőolajtermékekre, illetve kiderült: több kőolajforrásra lenne szüksége az országnak az energiabiztonság céljából, Szerbia azon dolgozik, hogy Magyarországon keresztül csatlakozzon a Barátság kőolajvezetékre. Az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es vezeték, amely kapacitása várhatóan évi 5 millió tonna lesz, 2027-re készülhet el. Az év végéig várják a megvalósíthatósági tanulmány elkészülését, hogy 2025-ben megkezdődhessenek a munkálatok.
Addig is a szakemberek más megoldások után kutatnak. A NIS többségi tulajdonának visszaszerzése is az lehet, és erről már korábban szintén szó esett. Amióta szankciók alatt van a Gazprom Nyeft, csökkentette saját tulajdonát a NIS vállalatban, de úgy, hogy 6,15 százalékát saját leányvállalatának adta el, és csak 50 százalékot tartott meg.
Amikor az ország áruba bocsájtotta a kőolajipari vállalatot, egyes becslések szerint 2 milliárd eurót ért, mégis a többségi tulajdont 400 millió euróért ruházta át az ország az orosz vállalatra. Hogy most mennyit ér a vállalat, bonyolult lenne kiszámolni. Ám kérdés, hogy az orosz vállalat hajlandó-e eladni a részvényeit, illetve mennyiről hajlandó lemondani és mennyiért.
Nyitókép: Pixabay
