Tavaly december elején 47,9 tonna aranyat tárolt a Szerb Nemzeti Bank a devizatartalékokban, melynek értéke 3,9 millió euró volt. A pénzintézet által nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország devizatartalékainak 13,4 százalékát tárolják aranyban, és ez hatszor több mint amennyivel 2012 júliusában rendelkeztek.
A központi bank közleményében kiemeli, hogy a legnagyobb arányú aranytartalékokkal rendelkező pénzintézetek közé tartozik a régióban. Az aranyat rendszerint hazai termelésből szerzik be, elsősorban a Serbia Zijin Copper cégtől, amely 2018 óta az RTB Bor rézbányászati és olvasztó komplexum jogutódja. A banki adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy az említett korlátolt felelősségű társaságtól a Szerb Nemzeti Bank a tulajdonjogok átvevésétől számítva összesen 10,4 tonna aranyat vásárolt fel: ebből az előző év folyamán 2,9 tonna aranyat helyezett állami tartalékokba.
A kimutatások szerint az országos pénzintézetünk 2024 júliusában öt tonna aranyat vásárolt külföldről is, így az év elejétől számítva összesen 7,9 tonna arannyal növelte a devizatartalékokat. A közleményükben hangsúlyozzák, hogy 2019 óta a nemzetközi piacon 17 tonna aranyat vásárolt fel a Szerb Nemzeti Bank. Hozzáteszik: a vásárolt arany a legmagasabb finomságú és az LGDS (London Good Delivery Standard) szabványnak felel meg, amely 99,5 százalék tiszta nemesfémtartalmat ír elő.
A közleményben az országos bank szakemberei kiemelik a hazai termelésből vásárolt aranytartalék jelentőségét is. Ezzel ugyanis közvetlenül növelik a devizatartalékokat: az aranyért dinárban fizetnek, a külföldi vásárlások esetén természetesen más pénznemben történik az értékesítés. Az utóbbi esetben a felvásárolt arany nem növeli a tartalékokat, csupán megváltoztatja azok struktúráját. Magyarán: ugyanazon pénzmennyiség deviza helyett aranyban áll a Szerb Nemzeti Bank páncélszekrényeiben. 2021 óta a saját helyiségeiben őrzi a devizatartalékként felhalmozott aranyat a központi bank.
Az illetékesek emlékeztetik a közvéleményt arra is, hogy a Szerb Nemzeti Bank az eddigiekben minden aranyrudat felvásárolt, amelyet a Serbia Zijin Copper felkínált: átlagban 12,5 kilogrammos rudakról van szó. A céggel kötött megállapodás szerint a központi bank előjogot élvez a termékeik értékesítésekor, ezáltal a vállalat köteles elsőként a Szerb Nemzeti Banknak felkínálni az aranyat.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az előjogot törvénymódosítással kiterjesztenék az üzleti ágazat összes résztvevőjére is. Az elemzők szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden érintett hazai termelőnek először a Szerb Nemzeti Banknak kell felkínálnia a aranyat, viszonzásul pedig a központi pénzintézetnek tiszteletben kell tartania a szabad verseny elveit és piaci árat kell biztosítania az értékesítőknek. Az elsődleges felvásárlási jog bevezetésének célja, hogy a Szerbiában maradjon az országban kitermelt, feldolgozott vagy előkészített arany. Ez ugyanis a devizatartalékok növekedését eredményezi, és erősíti az ország pénzügyi stabilitását – áll a törvénymódosítás magyarázatában. Ugyanitt kiemelik: a rendelkezések érvényesítésével a hazai természeti kincseket a legjobb módon használják fel arra, hogy az ország érdekeit szolgálják.
Nyitókép: MTI
