Szerbiában tavaly stabil volt a munkaerőpiac, az Infostud munkaközvetítő weboldal összesen 73.732 állást hirdetett meg, ami 0,7 százalékkal több, mint az előző évben. Egyes ágazatokban továbbra is nagy a munkaerőhiány, főleg a kereskedelemben, az építőiparban, a szolgáltatási szektorban, a vendéglátóiparban, az IT-szektorban. Nagy a kereslet a középvégzettségű munkások iránt. Ide tartoznak az adminisztratív munkakörben dolgozók, raktárosok, pincérek, szakácsok, eladók és a sofőrök. A munkáltatók hajlandóak magas béreket felkínálni. A bádogosok tavaly havonta 176 ezer dinárt vihettek haza, a sofőrök 120 ezer dinárt, a szakácsok pedig 105 ezret. A raktárosok átlagban 74 ezer dinárt kerestek, az adminisztratív munkások 77 ezer dinárt. Ezenkívül nagy szükség van fodrászokra, kőművesekre, bádogosokra, pékekre, hentesekre és vízvezeték-szerelőkre is.
Az Infostud weboldal tavaly nagy hangsúlyt helyezett a fiatalokra. Összesen 17.329 álláshirdetés a pályakezdő fiatalokat célozta meg. Ezáltal lehetőséget nyújtanak számukra az első munkatapasztalat megszerzéséhez.
A szerbiai munkáltatók a kiváló szakembereket továbbra is megbecsülik. Szerbiában azonban az elmúlt években egyre több személy vándorol ki külföldre, ahol jóval magasabb bérért dolgozhatnak.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján Szerbiában jelenleg több mint 300 ezer személy dolgozik külföldön, ezért az utóbbi években egyre több vendégmunkás érkezik a helyükre. A polgárok mindenhol találkozhatnak velük, az építkezőhelyeken, az éttermekben, a szállodákban, a buszokban... Sokan jönnek Indiából, Pakisztánból, Kubából, Törökországból, Nepálból, Kenyából. Általában olyan országokból érkeznek, ahol a bérek alacsonyabbak, mint Szerbiában.
Zoran Martinović, a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat igazgatója a Blic Biznisnek megerősítette, hogy Szerbiában számos ágazat munkaerőhiánnyal küzd, ezért kénytelen vendégmunkásokat behozni.
– Ezenkívül az elmúlt években megélénkült a gazdasági tevékenység. A jelentős állami projektumok és beruházások sok munkást igényelnek, a hazai piac viszont nehezen elégíti ki az igényeket. Fontos megemlíteni, hogy tíz évvel ezelőtt a munkaközvetítő szolgálat nyilvántartásában a munkanélküliek száma meghaladta a 700 ezer személyt. A legutóbbi adatok alapján azonban 460 ezret jegyeztek, ez mindenképpen fontos előrelépés. Szintén megfeleződött azok száma, akik munkát keresnek a hivatalon keresztül. A szerbiai munkásokat megbecsülik Nyugat-Európában, ezért kevés itthon a kiváló szakmunkás. Az idén is folytatódik a vendégmunkások beáramlása, hiszen továbbra is nagy a munkaerőhiány a vendéglátóiparban, a szállítási ágazatban, az építőiparban. Fontos megszokni az új helyzetet, és nem kell meglepődni azon, ha az éttermekben, kávézókban, szállodákban, a tömegközlekedésben egyre több külföldivel találkozunk. A koronavírus-járvány előtt a vendégmunkások érkezése ritkaságszámba ment, 2023-ban pedig 52 ezer külföldinek adtak ki munkaengedélyt. Sokat változott a helyzet – fejtette ki Martinović.
A munkaerőhiány egyre nagyobb terhet jelent a szerbiai munkáltatók számára. A mind versenyképesebb munkaerőpiac új kihívások elé állítja őket. Martinović szerint nem kell félni a vendégmunkásoktól, nem lépnek a hazai dolgozók helyébe.
