Davosban erőt próbáló tárgyalások sorozata vár ránk, de hiszek abban, hogy látogatásommal új befektetéseket és új munkahelyek nyitásának a lehetőségét sikerül biztosítanom az országunk lakosainak – írta a közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésében Aleksandar Vučić államfő, aki tegnap Svájcba utazott.
Január 20–24. között tartják meg Davosban az 55. Világgazdasági Fórumot, amelyen Vučićra számos kétoldalú tárgyalás vár.
A szerb államfő Davosban nemzetközi szervezetek, pénzintézmények és a világ gazdaságában vezető szerepet betöltő cégek képviselőivel is egyeztet. A szerb államfő 3-4 napig tartózkodik Davosban, ahol a 2027-ben Belgrádban szervezett EXPO világkiállítás résztvevőivel is találkozik – áll az elnöki kabinet közleményében.
Az idei Világgazdasági Fórumot az Együttműködés az intelligens korszakért jelmondattal szervezték meg. A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentést is. Az idei elemzés szerint a legsúlyosabb rövid távú, azaz két évre vonatkozó kockázati tényezők az államközi fegyveres konfliktus, a társadalmi polarizáció, a kiberkémkedés és -hadviselés, valamint a félretájékoztatás és a szélsőséges időjárás. Utóbbi kettő a hosszú távú, tíz évig terjedő kockázatok között is szerepel olyan rizikófaktorok mellett, mint a biodiverzitás csökkenése, ökoszisztéma összeomlása, természeti erőforrások kimerülése, illetve a kritikus változás a Föld rendszereiben. A kockázati tényezők megvitatása mellett azok lehetséges kezeléséről is tárgyalnak a fórumon, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
Az idei találkozóra mintegy háromezer résztvevőt várnak, köztük hatvan állam- és kormányfőt százharminc országból. Az Euronews értesülései szerint Davosba utazik többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Roberta Metsola EP-elnök, Javier Millei argentin államfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a svájci államfő, a spanyol, az egyiptomi, az ír és az örmény miniszterelnök és olyan nemzetközi szervezetek vezetői, mint António Guterres, az ENSZ főtitkára és Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is. A G7-ek vezetői közül azonban személyesen csak Olaf Scholz leköszönő német kancellár lesz jelen, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit kormányfő is kihagyja a megbeszélést – mutat rá az CNBC amerikai hírtelevízió. Kína miniszterelnök-helyettesi szinten képviselteti magát, és Narendra Modi indiai miniszterelnök sem vesz részt az eseményen.
A magánszektorból több mint ezerhatszáz üzleti vezetőt várnak Davosba, valamint százhetven civil társadalmi és szociális szektorból érkező vezető is jelen lesz a találkozón.
A Világgazdasági Fórum egyébként egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát. Székhelye a Genf melletti Cologny, legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó – olvasható az MTI sajtóarchívumának összeállításában. Ugyanitt kitérnek a tanácskozás történetére is: a kezdetének azt a találkozót tekintik, amelyre 1971-ben Klaus Schwab német közgazdász csaknem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra. Az eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt: Schwab nemcsak támogatókra talált, hanem 25 ezer svájci frank nyereséget is elkönyvelhetett. Az összegből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot. A sikeren felbuzdulva folytatták a tanácskozások megszervezését, amelyeken 1973-tól gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba. 1974-től a meghívottak körét politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel is bővítették, 1975-ben pedig az első tengerentúli, mexikói küldöttség érkezésével a globális nyitás is elkezdődött. Az anyagi alapok biztosítására 1976-ban tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert vezettek be – tekintenek vissza annak a fórumnak a kezdetére az MTI sajtóarchívumának munkatársai, amelyen mára az európai együttműködés helyett egyre inkább a világméretű együttműködés lehetőségei, kérdései szerepelnek.
A tanácskozást 1987-től rendezték meg Világgazdasági Fórum néven, két évvel később pedig már a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt, politikai konfliktusok megoldásában is szerepet játszottak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében.
A Világgazdasági Fórum éves találkozóit rendszerint Davosban tartják, ez alól csak 2002 volt kivétel, amikor az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a szolidaritás kifejezéseként a tanácskozás helyszíne New York volt. Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, és több alkalommal is küldött videóüzenetet. Hivatalban levő elnökként először 2000-ben Bill Clinton vett részt az eszmecserén, amelyen 2018-ban Donald Trump elnök személyesen mutatta be Amerika az első elnevezésű politikai programját a világ politikai és gazdasági vezetőinek. Az idei fórum első találkozóját is az amerikai események határozták meg: az első napot Trump elnöki beiktatásának szentelték. A nemrégiben megválasztott amerikai elnök ugyanis hétfőn költözött be a Fehér Házba, ahonnan várhatóan csütörtökön csatlakozik videókapcsolaton keresztül a davosi fórum munkájához.
Nyitókép: Beta/AP
