Szerbia a múlt évben a geopolitikai kihívások ellenére stabil gazdasági növekedést valósított meg a vásárlóerőnek és a közberuházásoknak köszönhetően – állapította meg tegnap Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke a Kopaoniki Üzleti Fórumon, amelyen áttekintették a világ, a Nyugat-Balkán és Szerbia gazdasági helyzetét. Rámutatott, bár Szerbia az előző évben befektetési minősítést kapott – ami kedvezőbb hitelfelvételt biztosít Szerbia számára, és pozitív hatással lesz a külföldi befektetők érkezésére is –, Szerbia korrupciós indexe még mindig nagyon magas, a 180 vizsgált ország közül a 105. helyet foglalja el. Szavai szerint az ország számára továbbra is az egyik legnagyobb kihívást éppen a korrupció okozza.
Aleksandar Vlahović rámutatott, Szerbiának a jövőben más kihívásokkal is szembesülnie kell, köztük a külpolitikai kockázatokkal, az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúval, valamint az Európa és Kína között kialakult kereskedelmi háborúval is. Mindezek kihatással lehetnek a gazdaság növekedésére. Kiemelte, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat tulajdoni struktúrája, de a globális pénzügyi forgalom is negatív hatással lehet az országra. Azt is megjegyezte, hogy a mai, közberuházásokon alapuló gazdasági növekedés modellje hosszú távon már nem fenntartható. Véleménye szerint Szerbiának egy beruházási tervre van szüksége, amely pontos metodológiával támasztja alá a projekteket és azok gazdasági indokoltságát. Ő a közberuházások esetében arra mutatott rá, hogy azok nem elég transzparensek, és a versenypályázatok is elmaradnak.
Vlahović kitért a külföldi direkt beruházásokra is, amelyek nagyrészt eddig a hagyományos szektorokra vonatkoztak, és csak kisebb százalékban a technológiára. Mint megjegyezte, az államnak nagyobb figyelmet kellene arra fordítania, hogy a külföldi működőtőke-befektetések a fejlett iparágak felé irányuljanak, amelyek aztán fokozatosan eljuttatnák tudásukat a hazai üzletemberek, a hazai gazdaság felé.
Megemlítette, Szerbia gazdasági fejlődése érdekében nagyobb összegeket kellene fordítani az oktatásra és a kultúrára, ugyanis azok képezik a sikeres társadalom alapkövét.
A Kopaoniki Üzleti Fórum a régió egyik legfontosabb gazdasági eseményének számít, amelyre az idén több mint 1600 személy, az üzleti világ, a közgazdaság, a tudomány és a technológia kiemelt szaktekintélye látogatott el.
SZINTE NÉGYSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS
Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója az ország pénzügyi és monetáris helyzetét elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország a befektetési minősítéssel a csökkentett kockázattal rendelkező országok családjába került tavaly. Ugyanakkor sikerült célzott keretek közé szorítani az inflációt az energiaforrások és az élelmiszerárak ellenére, 3,9 százalékos gazdasági növekedést valósított meg, ennél csak egy európai ország tudott nagyobb növekedést elérni. A kedvezőtlenek hiteleket pedig a lehető legalacsonyabb szinten tartották.
Kijelentette, hogy az év első negyedében valószínűleg az infláció eléri a felső határt, valamivel az fölé is kerülhet, ám számításaik szerint az év végére stabilizálódik a helyzet, vagyis az infláció megközelíti a középértéket.
Tabaković rámutatott, a Nemzeti Bank előrejelzése szerint az idén 4,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, a következő két évben pedig 4 és 5 százalékos növekedés várható, azzal, hogy 2027-ben, amikor az EXPO kiállítást rendezik, 5 százalékos lesz.
Miután az üzleti fórumon többször is elhangzott, hogy Szerbiának új gazdasági növekedési modellre van szüksége, mert a jelenlegi nem fenntartható, Tabaković kiemelte, a jelenlegi szerbiai növekedési modell jónak bizonyult, ám az új növekedési források az innovációkra és az új technológiákra épülnek majd – hangsúlyozta.
ÚJ JÁTÉKSZABÁLYOK
Siniša Mali pénzügyminiszter azokkal a globális kihívásokkal és kockázatokkal foglalkozott, amelyek a társadalmat érintik. A háborúkat említette a világban, illetve ahogy fogalmazott, az új játékszabályokat. Kiemelte, az elmúlt 10 évben sikerült stabilizálni az ország pénzügyeit. A globális kihívások ellenére növekedést és stabilitást valósított meg. A külföldi direkt beruházásokból 5,2 milliárd euró érkezett az országba az előző évben.
Kiemelte, Szerbiának hároméves megállapodása van a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel). Az állami tulajdonban levő vállalatok irányításában megkezdett reformok folytatását jelentette be, amelyek, fontosak Szerbia hitelminősítésének javításában.
Beszélt az EXPO 2027 világkiállításról is. Mint mondta, 75 ország már visszajelzett: részt vesz a kiállításon.
– Arra számítunk, hogy a megfelelő módon mutatkozhatunk be a világ előtt, és nemcsak Szerbia, hanem a régió is ezt az időszakot az infrastruktúra további fejlesztésére használja ki, az állampolgárok életminőségének további javítására. Remélhetőleg Szerbiában az életszínvonal emelése terén elérjük azt a célt, miszerint 2027-ben Szerbia GDP-jének értéke meghaladja a 100 milliárd eurót – mondta Mali.
Nyitókép: Aleksandar Vlahović: Az ország számára továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a korrupció (Fotó: Beta)
