Az állami vezetés folyamatosan azon munkálkodik, hogy a télre biztosítsa az ország gázszükségletét – mondta tegnap Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter. Hozzátette: ennek érdekében kapcsolatokat teremt olyan országokkal, amelyekből gázt tud importálni. A cél ugyanis az, hogy több forrásból is biztosítsák Szerbia gázellátását, és ilyen módon csökkentsék a függőséget az orosz gáztól. A miniszter szerint az ország gázszükségletének 30-40 százalékát már a jövő évtől más forrásokból is biztosítani tudjuk.
– Az eddigiekben nem fektettünk elég hangsúlyt arra, hogy az orosz gáz mellett más energiatermelőktől is biztosítsuk az ellátást. Most viszont folyamatosan dolgozunk ezen: a következő év szeptemberében befejezzük a Niš–Dimitrovgrad vezetéket, amelyen keresztül elsősorban Azerbajdzsánból érkezik majd földgáz, de képesek leszünk fogadni a görög LNG-terminálra érkező cseppfolyósított gázt is.
Zorana Mihajlović (Fotó: Beta)
A miniszter kiemelte, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések az azerbajdzsáni energiaügyi minisztériummal a jövő évi kapacitásokat illetően. Addig viszont kedvezményes szerződés alapján vesszük a gázt Oroszországtól. Ezzel elsősorban az udvarnoki tárolót töltik fel, de lehetőségünk van a magyarországi tárolók használatára is – mondta Mihajlović, aki szerint kiemelten fontos, hogy összeköttetéseket hozzunk létre a szomszédos országokkal. Szerbia a tervek szerint csatlakozásokat épít ki Romániával, Észak-Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal is.
A tiszta energiaforrások használatáról az energiaügyi miniszter elmondta, hogy Szerbiának új kapacitásokat kell kiépítenie: elsősorban a szivattyús hidroelektromos energiatárolásba kell befektetni, és ilyen irányba kell fejleszteni a Đerdap 3, illetve a Bistrica vízerőműveket. Ezek ugyanis a legfontosabb biztonsági forrásaink, ami a fenntartható energiaforrásokat illeti.
– Tudatában kell lennünk annak, hogy két és fél év alatt csaknem 20 ezer ember halt meg országunkban azoknak az erőműveknek a működése miatt, amelyek szennyező energiaforrásokat használnak. A területeinken levő 18 hőerőmű négyszer több mérgező gázt bocsát ki, mint az Unió tagállamaiban működő 220 hőerőmű. Így nemcsak arra kell törekednünk, hogy elegendő energiát biztosítsunk, hanem arra is, hogy a szükséges mennyiség előállításához tiszta forrásokat használjunk – emelte ki a miniszter, aki szerint mindez új, nagy értékű befektetésekkel valósulhat meg.
Mihajlović hangsúlyozta, hogy az újításokat az ipar és a lakosok is támogatják. A dekarbonizáció fékezői a közvállalatok, amelyek „annak ellenére sem nyitottak a változásokra, hogy a zöld energiaforrások komoly jövedelmet biztosítanának számukra” – adott hangot elégedetlenségének a miniszter.
