A földgáz árának hihetetlen emelkedése miatt mind több európai ország dönt úgy, hogy újra szénnel működteti az erőműveit: sajnos többnyire a rosszabb minőségű szénre esik a választásuk, amely leginkább szennyezi a környezetet – írja a nemzetközi sajtó.
A lavinát júniusban indította el a Németországból érkező hír, miszerint a nyugati államvezetés úgy döntött, visszatér a szénre. Az uniós országok közül ugyanis a német parlamentben töltik be a legtöbb miniszteri tisztséget a Zöld párt politikusai, így az ideiglenes határozat is meghatározó példává alakult Európában.
Görögország az orosz–ukrán konfliktus előtt 2023-ra tervezte, hogy teljesen megszünteti a szén használatát. Jelenleg azonban nagymértékben tér vissza e szennyező energiaforráshoz. A görög vezetés bejelentette, hogy a gáz behozatalának csökkenését barnakőszénnel (lignittel) ellensúlyozza. A görögök egyébként az említett energiaforrás tizedik legnagyobb kitermelői a világon, így behozatalról sem kell gondoskodniuk. Ennek ellenére tavaly már csak a villamos energia kitermelésének öt százalékára használtak barnakőszenet: a tervek szerint idén télen újra 17-20 százalékra növelik a szén alapú termelést.
Hasonló intézkedéseket vezettek be más európai államok is: Magyarország megnövelte a saját gázkitermelését, de a barnakőszén bányászatának kapacitásait is növelte. A télen ugyanis újra működésbe hozzák a szénnel működtetett hőerőműveket.
