Tartományunk mezőgazdasági termelőinek társulása a múlt hét elején juttatta el a szabad búzakivitelre vonatkozó és az agrártárca iránti más elvárásokat tételesen felsoroló követeléslistát a szaktárcának. Folyamodványukat a minisztérium iktatójába nyújtották be, egyúttal otthagytak egy nagy kosár búzát, napraforgót és kukoricát is, hogy lássák az illetékesek, milyen a termés a szárazság következtében. A gazdák pénteken közölték a sajtóval, hogy Branislav Nedimović miniszter mára, azaz július 19-én délelőttre jelölte ki az időpontot, amikor találkozik képviselőikkel.
A vajdasági termelők rövid idő leforgása alatt több mint 3000 tagot számláló Viber-csoportot hoztak létre, majd ebből szabályosan bejegyzett egyesület lett Kezdeményezés Szerbia Mezőgazdaságának Fennmaradásáért elnevezéssel. A tagok mind egyet akarnak: szabad búzakivitelt. Szerintük, ha az állam mégis úgy látja, hogy szüksége van az egész búzatermésre, akkor áfával együtt legkevesebb 45 dináros áron vásárolja fel. Továbbá, hektáronként 100 liter gázolajat mentesítsenek a jövedéki adótól, növeljék az állattenyésztési támogatásokat, fizessék ki az esedékes juttatásokat, és törlesszék a gazdák iránti korábbi adósságokat, védjék meg a konyhakertészeket és gyümölcstermesztőket az ellenőrizetlen behozataltól, hektáronként 300 euró közvetlen támogatásban részesítsék a földműveseket, a műtrágya árának pedig legalább a felét térítse meg az állam!
Vukašin Baćina módosi termelőnek, a társulás elnökének szavai szerint az állam betiltotta az agrártermékek kivitelét, s ezzel leállt a búzakereskedelem. Az idén először történt meg, hogy a búza átadásakor nem tudták, mennyit fognak kapni érte, és a mai napig sem tudják azt sem, hogy mennyibe kerül a raktározás. Most sem búzájuk, sem pénzük nincsen. A szárazság majdnem megfelezte a hozamot, kb. 4,5 tonna termett hektáronként, a többi mezőgazdasági kultúránál még rosszabb a helyzet.
Az ország más részeiben is tiltakoznak az érintettek az ágazat iránt megnyilvánuló méltatlan viszonyulás miatt. A nyugat-szerbiai Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Ana Brnabić kormányfőhöz fordult, átiratában megállapítja, soha rosszabb helyzetben nem volt az agrárium, hiszen egyaránt veszélyben a málnatermesztők, de a tejtermelők, az állattenyésztők és a növénytermesztők jövője is, a szakminisztériumot viszont „nem érdekli a becsületes szerbiai paraszt munkája”, hanem a hűtőházak, a vágóhidak, a tejgyárak támogatására figyel. Az egyesület szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a málnának és a szedernek nincs egységes ára, a termelő nem tudja, mennyit fizetnek a termésért, miközben a hűtőházak már megkötötték a szerződéseket, melyek magukba foglalják azt is, mennyiért adják az árut a végső vásárlónak.
