Oroszország megtámadta Ukrajnát címmel jelentetett meg egy tudósítást még a múlt pénteken este a Bloomberg (gazdasági) hírügynökség. Szerencsére mindez nem történt meg, sőt az egész rémhírnek bizonyult, bár továbbra is nagy a feszültség a két ország közös határán, ahol hatalmas orosz haderő gyülekezik és gyakorlatozik időnként.
A háborút politikusok serege igyekszik megakadályozni. Ám a válság nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban is érezteti hatását. Különösen Ukrajnában, ahonnan az esetleges orosz invázió miatti félelmek és pánikkeltés hatására már csaknem 12,5 milliárd dollárt vontak ki a gazdaságból a külföldi befektetők. Volodimir Zelenszkij elnök a minap mindenkit nyugalomra intett, különben, mint hangsúlyozta, tönkremehet a gazdaság.
Figyelmeztetése az újságíróknak is szólt, hiszen a médiában szajkózott háborús veszély már eddig is tetemes károkat okozott országának. Emiatt csak a pénzügyi helyzet stabilizálására 4-5 milliárd dollárra lenne szüksége Ukrajnának. Az összeg biztosítása nehéz feladatnak tűnik. Megszerzése ugyanis csak magas kamatok ellenében lehetséges.
Az Európai Bizottság január végén mindenesetre sürgős pénzügyi segítséget helyezett kilátásba. A javaslat szerint az 1,2 milliárd euró támogatást hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel formájában biztosítanák. Az EU intézményei 2014-től 2021 végéig már több mint 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt adtak Ukrajnának. Az azonban nem világos, hogy a fogadó ország pontosan mire is fordította a pénzösszegeket.
A feszült helyzetben a hatalom mindenesetre igyekszik megnyugtatni a lakosságot. Zelenszkij a minap azzal vigasztalta honfitársait, hogy a megannyi nehézség és veszély ellenére az állami költségvetés rendezett, hiszen januárban a bevételek hétmilliárd hrivnyával (246 millió dollár) még meg is haladták a tervezettet, az arany- és devizatartalékok pedig rekordszinten vannak.
Az államközi viszály lehetséges elmérgesedésének és az orosz támadás veszélyének hírére azonban már jelentősen leértékelődött a nemzeti valuta árfolyama. A pénzromlás miatt feljebb ment az üzemanyag ára is, ami azonnal több termék, köztük alapvető élelmiszerek drágulásához vezetett. Ezekből az árucikkekből a lakosság igyekszik tartalékokat képezni, ám a lázas felvásárlás miatt sok helyen már be sem lehet őket szerezni. A hiány pedig további nyugtalanságot szül.
Ez kiváló alkalom a nyerészkedésre és a feketézésre. Az utóbbi egyébként sem ismeretlen jelenség arrafelé. Sőt. Becslések szerint a gazdaság csaknem fele a fekete vagy a szürke zónában működik.
Még ennél is nagyobb gond az, hogy az egész gazdaságot korrupt kiskirályok, regionális oligarchák ellenőrzik. Hatalmuk megtörése, netán felszámolása jelenleg lehetetlennek tűnik.
Zelenszkijről is azt pletykálják, hogy már elnökké választása előtt is egy nagyhatalmú oligarcha, Ihor Kolomojszkij bábja volt, s ez a „kapcsolat” azóta sem változott meg. Erről a kiváltságos és mindenható kasztról azt sem árt tudni, hogy tagjainak többsége az ukrán erőforrások, természeti kincsek és ipar megszerzéséből, kisajátításából szerezte a vagyonát.
Ilyen környezetben nagyarányú nyugati tőkebefektetések nem várhatók. Az elavult gazdasági szerkezet átalakítása márpedig elképzelhetetlen óriási reformok és külföldi beruházások nélkül.
A fejlődést az a konfliktushelyzet is akadályozza, amely a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása és a kelet-ukrajnai orosz közösség (2014-es és 2015-ös) fegyveres felkelése nyomán alakult ki.
A bajok gyökerei azonban sokkal régebbiek. Visszanyúlnak Ukrajna 1991-es függetlenné válásáig. Az oligarchamodell ugyanis akkor alakult ki, arról nem is beszélve, hogy a privatizációt terv nélkül hajtották végre, ami olyan (gyakran kaotikus) gazdasági viszonyokat teremtett, amelyek időközben problémák sokaságát idézték elő.
Az ország exportszerkezete kiváló példája ennek, hiszen az egész egy gyarmati típusú gazdaságéra hasonlít. Ukrajna ugyanis olyan termékeket értékesít a nemzetközi piacon, amelyekhez szinte alig kapcsolódik hozzáadott érték. Teljes exportjának majdnem egyharmada ráadásul gabonafélékből (elsősorban kukoricából és búzából), növényi olajokból és vasércből áll össze. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) becslése szerint a júliussal kezdődött 2021–2022-es gazdálkodási szezonban Ukrajna összesen 63 millió tonna búzát, kukoricát és árpát ad el a világpiacon, Oroszország további 40 millió tonnát. Ezzel Ukrajna lehet a világ harmadik kukoricaexportőre és a negyedik legnagyobb búzaexportőre. Búzából továbbra is Oroszország szállítja a legtöbbet külföldre.
Egy orosz–ukrán háború hatását minden bizonnyal nagyon megérezné a nemzetközi gabonapiac, illetve az élelmiszeripar és -ellátás. Biztató ugyanakkor, hogy a kereskedők egyelőre nem nyugtalankodnak. Sőt a gabonapiac nyugodtnak tűnik a (jelentős részben Moszkva által meghatározott) globális földgázkereskedelemhez képest, ami az utóbbi hónapokban már komoly fejfájást okozott Európának.
