Nemcsak hogy megfeleződött az állatállomány az utóbbi harminc évben, de a tenyészállatok száma is zuhanó tendenciát mutat országunkban. Azonnali, konkrét intézkedésekre van szükség: évekig elhúzódhat ugyanis az ágazat megmentése, ha nem sikerül megfékezni a tenyészállatok számának csökkenését – reagáltak a szakemberek és a tenyésztők a Köztársasági Statisztikai Hivatal által közzétett adatokra.
A hivatalos felmérések szerint ugyanis 2021 január 1-jétől december 1-jéig a 2020-as évhez képest 3,9 százalékkal kevesebb disznót tenyésztettek a gazdák, a kecskék tekintetében 3,6 százalékos csökkenést jegyeztek, és 3 százalékkal kevesebb tehenet tartottak nyilván országunkban, mint egy évvel ezelőtt. Az említett tizenegy hónap alatt csak a juhok száma növekedett, de csupán 0,6 százalékkal lett magasabb a korábbi évben jegyzett átlagnál.
Az elmúlt tíz évre vonatkozó adatok szerint a szárnyas állatok száma csappant meg a leginkább: 9,5 százalékkal kevesebb baromfit tenyésztettek 2020-ban, mint 2011-ben. A kecsketenyésztésre 6,7 százalékos, a disznótartásra viszont 6,5 százalékos visszaesést mutattak ki. A marhaállomány 5,1 százalékkal csökkent, a juhtenyésztés viszont 1,8 százalékkal növekedett – áll az országos hivatal jelentésében.
ÉG A PIROS LÁMPA
Kigyulladt a vészjelző, amely arra figyelmeztet, hogy Szerbiában az állattenyésztés mélyponton van – mondta a Beta hírügynökségnek Milan Prostran mezőgazdasági szakértő.
– Az állatállomány az 1990-es évektől folyamatosan csökken. Még 2000-ben 1,27 millió marhát tenyésztettek, 2019-re azonban ez a szám már 878 ezerre apadt. A disznók száma ugyanezen időszakban 4 millióról 2,79 millióra csökkent. Csak a juhtenyésztés mutat egy kis növekedést, az állami támogatásoknak köszönhetően ugyanis a 19 év alatt 1,6 millióról 1,77 millióra növekedett a tenyésztett juhok száma Szerbiában – tekintett vissza az elmúlt húsz évre Prostran. Hozzátette, hogy az állattenyésztés valódi helyzetéről csak a 2023. évi összeírás után lehet teljes képet alkotni országunkban, de a mostani adatok már jelzik, hogy egy év múlva sem lesz jobb a helyzet.
A szakértő szerint az állatállomány rohamos csökkenésének több oka is van: a szankcióktól kezdve az élősúly árának zuhanásán át az elmúlt fél évre jellemző drágulásig minden kihatott arra, hogy megfeleződjön a tenyészállatok száma, de a behozatal növekedése sem ösztönözte a tenyésztőket – sorolta Prostran.
– Az új piacok megnyitásáról szóló bejelentések sem állították meg az állatállomány fogyatkozását: a törökországi kiviteltől például sokat vártak a tenyésztők, a török államvezetés azonban kis idő után annyira csökkentette az árakat, hogy már be sem volt érdemes rakodni a teherautókba – magyarázta a szakértő. Kiemelte: hihetetlen, hogy ez egy olyan államban történik, amely a kukoricakivitel szempontjából a világ első tíz országa között van.
Prostran szerint olyan intézkedéscsomag érvényesítésére van szükség, amely azonnal és hatékonyan fékezi meg az állatállomány további csökkenését. A szakember megduplázná az ágazat fejlesztésére szánt eszközöket: a köztársasági költségvetés 10 százalékát fektetné a mezőgazdaságba a jelenlegi 5 százalék helyett. Emellett megnövelné az ágazat állami támogatását, nagyobb hangsúlyt fektetne a hazai tenyészet védelmére, és beszüntetné az élő állatok behozatalát országunkba.
SÜRGŐS INTÉZKEDÉSEKRE VAN SZÜKSÉG
Az Agrárgazdasági Termelők Szövetsége már egy éve figyelmeztet arra, hogy a farmok bezárását csak sürgős intézkedésekkel lehet megállítani – mondta Zoran Milićević, a szövetség elnöke. Példának egy Kraljevo melletti falut említett: Žičában az elmúlt években 28 gazdaság árverezte el az összes tenyészállatát.
– A tenyésztők elmondták, hogy sokkal könnyebb az életük, amióta megszabadultak az állománytól: nem kell aggódniuk amiatt, hogy miből szerzik be a drága takarmányt, kinek adják el a jószágokat, amelyeknek az értékesítési ára csak az újévi és húsvéti ünnepekre érte el a jövedelmező szintet. A megfizettetéssel is gondjaik voltak, amennyiben biztosították a piac által diktált halasztási fizetési lehetőséget – sorolta a tenyésztők problémáit Milićević.
Kiemelte, hogy a malac élősúlyának ára januárban elérte ugyan a 330 dinárt kilogrammonként, ám az ünnepek után 180 dinárra esett vissza. Külföldről is érkeznek a piacra élő állatok: a malacra 19,5 százalékos vámot számoltak fel, ezt azonban egy időre beszüntették. Később újra érvényesítették a vámkötelezettséget, amelyet a behozatali élősúly értékének 5 százalékában állapítottak meg. A hazai tenyésztők tehát ismét bajba kerültek, és kérték a behozatalra vonatkozó vámok növelését – vázolta a helyzetet a szövetség elnöke.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az állam különböző indokokkal még a tavalyi szubvenciókat sem folyósította a tenyésztőknek: nemrég az Agrárkifizetések Igazgatóságnál ígéretet kaptak, hogy február végéig teljesítik az elmaradt támogatásokat. Ilyen helyzetben nehéz állattenyésztéssel foglalkozni Szerbiában – szögezte le Milićević.
