2024. szeptember 12., csütörtök

Kizsákmányolt munkavállalók

Szerbiában több mint háromszázezer dolgozó a minimálbérnél kevesebbet keres

A munkásokkal gyakran embertelen módon bánnak, a munkaadók ugyanis nem tartják tiszteletben a felügyelőség utasításait, hogy az érintett személyeket helyezzék vissza a munkahelyükre. Számos dolgozó fizetése pedig a minimálbér összegét, vagyis a 35.000 dinárt sem éri el – derült ki a Jug Press regionális ügynökség felméréséből.

(Fotó: Dávid Csilla)

(Fotó: Dávid Csilla)

Arra a kérdésre, ismernek-e valakit, aki a minimálbérnél is kevesebbet keres, a megkérdezettek 63,4 százaléka válaszolt igennel. A munkajogi szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a 201,22 dinár értékű munkaóra csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik teljes munkaidőben dolgoznak, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat és az idénymunkásokat nem érinti. Ők ugyanis nem fizetést, hanem térítményt kapnak a munkájukért, az ilyen dolgozókból pedig sok van, még a közszférában is. Ezt megerősítik a szakszervezeti képviselők is, akik emlékeztetnek arra, hogy a munkásoknak ahelyett, hogy megnövelnék a fizetések szorzószámát és alapösszegét, bérüket legfeljebb egy minimálbérnek megfelelő pénzösszeggel bővítik.

Senkit sem érdekel, hogy ez teljesen törvénytelen, ennek ellenére széleskörűen alkalmazzák az állami hivatalokban és vállalatokban, főleg a kommunális tevékenységekben, valamint a reálszektorban.

Ranka Savić, a Szerbiai Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke emlékeztet arra, hogy Szerbiában elterjedt gyakorlat, hogy a minimális órabérnél is kisebb munkabért állapítanak meg, hozzátéve, hogy több mint 300.000 dolgozó a minimálbér alatt keres. Ezt pedig az állam felé törvénytelenül úgy tüntetik fel, mintha minimálbért fizetnének.

– Szerbiában mindenki tud erről, a munaadók, a minisztérium, a felügyelőség, de nem tesznek semmit, mivel ők maguk is megszegik a törvényt. A szakszervezetnek csupán az marad, hogy bírósági eljárást indítson, amelyet általában megnyer. A munkáltató akkor köteles visszamenőleg kifizetni a bérkülönbséget, ami általában nagy összeg. Gyakran megtörténik, hogy a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek felelősségteljesebb magatartást tanúsítanak a munkaadónál, és elállnak a pertől – fejtette ki Savić.