– Az USA felszólította Szerbiát, keressen alternatív megoldást az orosz földgázra – közölte Gabriel Escobar, az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának helyettes államtitkár-helyettese az amerikai Szenátus egyik külügyi albizottságában.
Az orosz média erről szóló híre szerint Escobar elmondta, a lehetséges megoldások közül a megújuló energiaforrásokra és a folyékony természetes gázra hívták fel Szerbia figyelmét, és már bizonyos előrelépés is tapasztalható ezen a téren. „Oroszország és Kína nyugat-balkáni befolyása rosszindulatú” – szögezte le az amerikai kormánytisztviselő, majd így folytatta: „Az orosz energiahordozóktól való függőség kérdése nemcsak a Nyugat-Balkán problémája, hanem Európa nagy részéé is. A balkáni helyzet annyiban súlyosabb, hogy a térség nagymértékben függ a szénenergiától. Átfogó energiabiztonsági stratégiánk van, mely kiemelt figyelmet szentel a megújuló energiaforrásoknak, a cseppfolyósított földgáznak, az alternatív ellátóknak és ellátási útvonalaknak... Közel vagyunk ahhoz, hogy egyes országokat teljesen felszabadítsunk az orosz gáztól való függőség alól. S még hozzátenném, az amerikai cégeknek hatalmas lehetőségeik vannak ebben a folyamatban.”
A Sputnjik orosz állami hírügynökség a nyugat-balkáni térségre vonatkozó felszólalás kapcsán megjegyzi, Moszkva korábban többször is hangoztatta, hogy az energiahordozókat sohasem használta fel nyomásgyakorlási eszközként, majd további gondolatokat idéz Escobartól: „Ami (Oroszország) politikai befolyását illeti, Szerbia az utóbbi egy évben inkább az EU külpolitikája felé orientálódik, ami magában foglalja a Krím el nem ismerését is. Úgyhogy ebbe az irányba haladás tapasztalható.”
Közben a transzatlanti együttműködés erősítésének céljából csütörtökre összehívták az EU–USA Energiatanács újabb, washingtoni ülését. A tanácskozást megelőzően Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt üzente, elkötelezettek az EU és szomszédai – beleértve Moldovát, Ukrajnát és a Nyugat-Balkánt – energiaellátásának biztosítását illetően. Blogbejegyzésében Borrell megállapítja: az energetika mindig is a legfontosabb geopolitikai kérdések közé tartozott, most pedig a magas árak és az Oroszországgal kialakult válság miatti gázbeszerzési gondok következtében Brüsszel számára a legfontosabb témává vált. Mint fogalmaz, „ki kell bírni ezeket a rövid távú nyomásgyakorlásokat, közben pedig tiszteletben tartani a zöld energiára való áttérés távlati stratégiáját... Az energiapolitikának mindig kiemelkedő szerepe volt az EU és Oroszország kapcsolataiban. Az EU a földgáz 40 százalékát Oroszországból importálja, ugyanakkor az orosz gázbevétel 60 százaléka az EU-ból ered” – szögezte le Borrell, akinek meggyőződése, hogy az orosz gáz importjának csökkentésével az Európai Unió valójában a zöld átállásba és a stratégiai függőség mérséklésébe ruház be.
