A belga kormánykoalíció elfogadta azt a munkahelyi reformcsomagot, melynek értelmében a munkavállalók háromnapos hétvégét kaphatnak, ha hosszabb munkaidőben dolgoznak a hétköznapokon – számolt be a Forbes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak kérelmezhetik, hogy hetente négy napon összesen 38 órát dolgozzanak, és így három szabadnapjuk legyen. A munkáltatók elutasíthatják kérelmüket, döntésüket azonban írásban meg kell indokolniuk.
A belga reformcsomag egyelőre a magánszektorra vonatkozik – mondta Petra De Sutter belga munkaügyi miniszter. Kiemelte, hogy ha a köztisztviselők és állami alkalmazottak körében létezik érdeklődés a négynapos munkahét iránt, akkor érvényesítése előtt fel kell mérni az intézkedés érvényesítésének lehetőségeit.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint az intézkedéssel a munkapiacot szeretnék korszerűsíteni, amelytől dinamikusabb és hatékonyabb gazdasági fejlődést remélnek. A miniszterelnök szerint ugyanis Belgium sokkal „lustább”, mint Németország vagy Hollandia. A 20 és 64 év közötti munkavállalók csupán 71,4 százaléka dolgozik, ez pedig 10 százalékkal kevesebb, mint az említett országokban. A belga kormánykoalíció a döntéssel munkavállalásra ösztönözné a lakosságot: az a célja, hogy 2030-ig elérje a munkaképes korosztály 80 százalékos foglalkoztatását. Ennek érdekében több olyan intézkedés bevezetését is tervezi, amelyekkel a hagyományos, berögződött munkaszokásokon változtatna.
A 20 vagy ennél több munkavállalót alkalmazó cégektől elvárják, hogy foglalkoztatottjaiknak biztosítsák a „lekapcsolódást”, azaz azt a lehetőséget, hogy a munkaidő végeztével ne legyenek kötelesek válaszolni a céges üzenetekre és hívásokra. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a munkások éjjel tizenegy órától reggel ötig ignorálhatják a csörgő és pittyegő készülékeiket. Ugyanakkor a munkavállalók magyarázatot követelhetnek a vállalat vezetőségétől, ha hétről hétre módosítaná a munkaidőt. A váltásokban dolgozókat viszont egy hétre előre értesíteniük kell a munkáltatóknak a beosztásukról – vázolták a belga reformcsomagban a tervezett intézkedéseket.
A négynapos munkahetet 2015 és 2019 között Izlandon már kipróbálták: azóta a lakosok 85 százaléka ezt a munkatempót választja. Júniustól Nagy-Britanniában is kezdetét veszi az a kísérleti felmérés, amelyre 30 cég jelentkezett: a hat hónapos program lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a kedvezményeik megtartásával 32 órát dolgozzanak hetente. Az eddigi tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy az elégedett foglalkoztatottak sokkal hatékonyabbak a munkában – hangoztatták a négynapos munkahetet szorgalmazó kampány képviselői.
Az említettek mellett Európában Spanyolország is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését anélkül, hogy a munkavállalók fizetését csökkenteni kellene. A világon hasonló munkapiaci fejlesztéseket terveznek az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
