A fiatal szülők lakás- és házvásárlási támogatásáról hozott múlt heti kormánydöntés nemcsak azokra vonatkozik, akiknek az idén első gyermeke születik, hanem minden újszülött gyermek után megvalósítható, és a natalitás növekedését elősegíteni hivatott program a következő években is folytatódik. Tegnap ez az újabb részlet is napvilágot látott a belgrádi sajtóban, a már korábbról ismertekkel együtt, melyek szerint azok az anyák kérvényezhetik majd a lakásingatlan vásárlásához, illetve építéséhez a vissza nem térítendő állami segítséget, akiknek 2022. január 1-je után született gyermekük. Rendkívüli körülmény fellépésével, az anya halála esetén az apa is jogosult lehet a támogatásra. A kérvényt a gyermek születésétől számított egy éven belül kell átadni a helyi önkormányzatnál. Házasságban vagy élettársi közösségben élők, valamint gyermeküket egyedül nevelő anyák is igényelhetik a segítséget. Státuszukat bizonylatokkal kell alátámasztani, de a számos szükséges dokumentum között van az is, amely bizonyítja, hogy a kérelmezőnek legkevesebb öt éve szerbiai lakhelye van.
(Dávid Csilla illusztrációja)
A Hivatalos Közlönyben megjelent határozat szerint a kevésbé fejlett régiókban a házépítés költségeinek 50, a többi vidéken 20 százalékát nyerhetik el a pályázók. Ház- vagy lakásvásárlás esetén maximum 20 százalékos a támogatás, és ez akkor is megvalósítható, ha valaki bankkölcsönből szeretne ingatlanhoz jutni. Az elnyerhető állami támogatás értéke legfeljebb 20 000 euró lehet. Minden esetben érvényes feltétel, hogy a támogatást igénylő anyának Szerbia területén ez legyen az első lakása/háza. Ha építkezéshez kér anyagi segítséget, a (tehermentes) teleknek az anya tulajdonában kell lennie, és be kell mutatni az építési engedélyt is. Csak kataszteri nyilvántartásban levő házat vagy lakást lehet vásárolni. Külföldi állampolgár is kaphat támogatást, de neki további feltételeknek is eleget kell tennie.
A bankok is profitálhatnak
Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének titkára kitűnő lépésnek tartja a családalapítók ilyen támogatását.
– Minden kezdet nehéz, így a fiataloknak nagyon fontos az ilyen állami hozzájárulás, a demográfiai folyamatokat szemlélve pedig egyértelmű, hogy indokolt intézkedésről van szó. Gazdasági haszna is van, mert serkenti a lakásépítést, melyhez ilyen vagy olyan módon több mint 50-féle tevékenység kapcsolódik. Maga a lakásépítés a bruttó társadalmi termék néhány százalékát teszi ki, ha pedig hozzászámítjuk a kísérő szektorokat is, akkor a 15 százalékát is túlszárnyalja. A maximum 20 000 eurós szubvenció komoly hozzájárulás, azaz önrész lehet a lakáskölcsönhöz, ugyanis feltehetőleg többen éppen erre használják majd fel az anyagi segítséget. Várható tehát, hogy növekszik a lakáshitelek száma, Szerbiában mintegy 15 bankban van lehetőség ilyen kölcsönhöz jutni – nyilatkozta Vasić.
Más szempontokra hívta fel a figyelmet Dejan Šoškić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára. Mint mondja, a lakásárak már így is elszabadultak, két év alatt 20-30 százalékkal emelkedtek, ez az intézkedés pedig csak olaj a tűzre. Az ingatlankereskedők az ilyen és hasonló intézkedésekkel mindig jól járnak, nagyobb haszonra tesznek szert. Šoškić felteszi a kérdést, van-e erre egyáltalán pénz a költségvetésben. Neki úgy tűnik, kampányfogásról van szó, és nem lepné meg, ha a választások után a döntést valami módon hatályon kívül helyeznék. A lakásárak várható további növekedését jósolja Bogdan Petrović gazdasági elemző is, Dušan Uzelac, a Kamatica gazdasági portál szerkesztője pedig így fogalmazta meg aggályait: „Ne akkor vegyünk fel kölcsönt, amikor a bank azt mondja, hogy érdemes, hanem akkor, amikor mi felkészültünk rá.
