A személyi jövedelemadóról szóló húszéves szerbiai törvény eltér az európai szabványoktól, és már nem felel meg a megváltozott gazdasági körülményeknek és társadalmi szükségleteknek, ezért ideje megváltoztatni – közölte a Pénzügyi Tanács.
,,A jövedelmi adót szabályozó törvény egyenlőtlen adózást ír elő a rokon jövedelmi kategóriák számára, csekély könnyítéseket biztosít az alacsony vagy rendszertelen bevételekkel rendelkező munkásoknak, és teljesen figyelmen kívül hagyja az eltartott családtagok után járó könnyítéseket. Az utóbbi években megteremtődtek a technikai feltételek egy olyan adóreformhoz, amely révén egyenlően kezelnék és progresszív adóztatás alá vonnák a munkából eredő összes bevételt (havi keresetet, ideiglenes vagy időnkénti munkavégzésből, illetve vállalkozási szerződés alapján megvalósuló jövedelmet), ugyanakkor a tőkebevételt egységes adókulcs szerint adóztatnák meg” – állapítja meg közleményében a testület, amely behatóan elemezte, milyen adókedvezményekben kellene részesíteni a kiskeresetű, családtagokat eltartó munkásokat úgy, hogy közben megőrizzék a költségvetési egyensúlyt.
A Pénzügyi Tanács javaslata szerint az eltartottankénti családi kedvezmény havi 2500 dinár lenne. 10-ről 15 százalékra emelnék a nominális adókulcsot, azzal, hogy 18.300 dinárról 26.000 dinárra növelnék az adómentességi értékhatárt. A reform másik módja az lehet, hogy 20 százalékra növelnék a nominális adókulcsot, de a mentességi értékhatárt 40.000 dinárban állapítanák meg. Az utóbbi eljárással a szerbiai rendszer a térség legprogresszívebb szisztémái közé kerülne, és a horvátországi meg a szlovákiai megoldásokhoz lenne hasonlítható. Mindkét módszer jelentősen tehermentesítené az átlagon aluli kereseteket és a nagycsaládokat, így a háztartások 40 százaléka megérezné az adócsökkentést, körülbelül 50 százalékuk számára nem jelentene lényeges változást, a legnagyobb bevételű, nagyjából 10 százalékot kitevő családoknak pedig növekedne az adója.
A Pénzügyi Tanács úgy számítja, hogy legnagyobb kedvezményben a gyermekes családok részesülnének, ezek 70 százaléka észlelné az adócsökkenést és a bevétel növekedését, 20 százalékuk számára semmilyen változás nem következne be, 10 százalékukra viszont nagyobb adóterhet róna ki az állam. A Tanács megfogalmazása szerint a reform érezhetően csökkentené az egyenlőtlenséget és a relatív szegénységi rátát, jótékonyan hatna az adóerkölcsre, és támogatná az árnyékgazdaság visszaszorítását.
