Bulgáriát és Horvátországot a járvány által előidézett gazdasági válság sem tántorította el attól, hogy csatlakozzon az eurózónához. A két ország 2020 júliusa óta az euró bevezetését megelőző ERM-2 árfolyamrendszerben van. Ha a két nemzeti valuta két éven keresztül stabil marad az euróhoz képest, akkor a két ország csatlakozhat az euróövezethez. A bolgár leva árfolyamát ugyanis már szigorúan rögzítették az euróhoz. Bulgária egyébként jelenleg teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait, tehát költségvetési többlettel rendelkezik, az infláció ellenőrzés alatt áll, minimális az eladósodottság, bár a korrupcióval és a szegénység kezelésével még komoly problémák vannak. Bulgária tartja magát ahhoz, hogy 2024. január 1-jétől bevezeti az eurót. Ha a bolgárok bejutnak az eurozónába, akkor jelentős fejlődésnek indulhatna a gazdaság, többek között föllendülne az online kereskedelem, a feldolgozóipar, de az export is jelentős lökést kapna. Az országnak ennélfogva mindenképpen haszonnal járna egy ilyen lépés.
Horvátország is teljes erővel azon munkálkodik, hogy belépjen az eurózónába. Eddig az volt a terv, hogy 2023-ban vezetik be az eurót. Andrej Plenković horvát kormányfő szerint azonban reálisabb elvárás, hogy Horvátország 2024-ben csatlakozik az euróövezethez. Mint mondta, az ország jelenleg nem teljesíti mindenben az euróövezetbe való belépés feltételeit, főleg ami az árfolyamstabilitást és a kiegyensúlyozott költségvetési helyzetet illeti.
A bolgárok és a horvátok csatlakozási kérelme mindenképpen pozitív üzenet az euró szempontjából, hiszen ez annak a jele, hogy az euró továbbra is vonzó, és még a kevésbé fejlett gazdaságok is inkább az előnyét látják, mintsem a hátrányát. Ezenkívül a két ország nagyban támaszkodik a turizmusra, amelyet sokkal könnyedebbé tenne a közös valuta.
