Először közelíti meg a 300 eurót a munka legalacsonyabb ára Szerbiában – nyilatkozta tegnap Siniša Mali pénzügyminiszter azzal a 35.012 dináros ajánlattal kapcsolatban, amelyet a jövő évi minimálbér nagyságára vonatkozóan javasoltak az állami képviselők a Szociális-gazdasági Tanács pénteki ülésén.
A pénzügyminiszter hozzátette: ez ugyan nem elegendő ahhoz, hogy a munka legalacsonyabb ára lefedje a hivatalosan megállapított létminimum biztosítását, de több mint 80 százalékban fedezi a legszükségesebb költségeket.
– Egyre inkább közeledünk ahhoz, hogy kiegyenlítsük a minimálbért a legkisebb fogyasztói kosár értékével. 2017-ben 62 százalékban fedte le a minimálbér a legszükségesebb költségeket, ma viszont már a legkisebb fogyasztói kosár értékének 81,5 százaléka. A kiegyenlítésről szóló, négy évvel ezelőtti megállapodás óta a minimálbér 52 százalékkal nőtt, a létminimumot meghatározó fogyasztói kosár értéke viszont 10,3 százalékkal lett magasabb. A minimálbér nagysága tehát ötször gyorsabban növekszik, mint a legkisebb fogyasztói kosár értéke – hangsúlyozta Mali.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint a munka legalacsonyabb értékét 2023-ban vagy 2024-ben tudják csak kiegyenlíteni a létminimum hivatalos költségeivel. Hozzátette: 2010-ben a minimálbér 15.700 dinár volt, ma viszont ennek több mint a duplája.
AZ EMELÉS A KÖZÖS BÜDZSÉT TERHELI
Mali kiemelte, hogy a jövő évi minimálbér növelésének terhét az állam vállalja magára: a jövedelem után felszámolt adómentes részt ugyanis 18.300 dinárról 19.300 dinárra növelik. Emellett 0,5 százalékkal csökkentik a nyugdíjbiztosítási járulékokat is – ismételte meg a minimálbérről folytatott tárgyalásokon hivatalosan is megerősített állami javaslatot a pénzügyminiszter.
Mint arról már többször beszámoltunk, a Szociális-gazdasági Tanács első három találkozóján a munkáltatók és a szakszervezetek is kiálltak álláspontjaik mellett. A két országos szakszervezet továbbra is szorgalmazza annak a 2017. évi megállapodásnak a megvalósítását, amely szerint már tavaly el kellett volna érni a minimálbér és a legkisebb fogyasztói kosár értékének kiegyenlítését. A munkáltatók viszont hangsúlyozzák, hogy az állam által javasolt 35.012 dináros összeget is csak akkor bírja el az ország gazdasága, ha jelentősen csökkentik a jövedelem után megfizettetett adókat és járulékokat.
A pénzügyminiszter szerint az állam által javasolt könnyítésekkel 61,1 százalékra csökkentik a jövedelem után megfizettetett terheléseket, amelyek 2017-ben még 63,6 százalékon voltak. A minimálbér növelése pedig elegendhetetlen ahhoz, hogy az átlagfizetések is emelkedjenek országunkban – mondta Mali.
– Aleksandar Vučić államfő annak idején megígérte, hogy az átlagjövedelem 500 euró lesz Szerbiában. Ez beteljesült, júliusban ugyanis az illetékes hivatalok több mint 65.000 dináros átlagkeresetet mutattak ki. A Szerbia 2025 elnevesézű programban meghatározott cél az, hogy négy év múlva 900 euróra növeljük az átlagfizetéseket.
A pénzügyminiszter ismét kiemelte, hogy az állam a lakosoknak tett ígéreteit is betartja: szeptemberben a nyugdíjasok kapják meg a számukra előirányzott második 50 eurós támogatást. Novemberben újabb 30, decemberben pedig további 20 eurót folyósítanak azon nagykorú szerbiai állampolgároknak, akik az idén igényelték az állami segítséget. A következő év elején viszont ismét a nyugdíjasok számíthatnak 20.000 dináros támogatásra – sorolta Mali. Kiemelte: az állam a járványhelyzetben a stabilitás megőrzése mellett 8 milliárd eurós segítséget nyújtott a gazdaságnak és a lakosainak.
TÚLTELJESÍTETT TERVEK
A pénzügyminiszter szerint az ország gazdasága a vártnál sokkal gyorsabb ütemben heveri ki a koronavírus-járvány következményeit. A közadósság mértéke 55,5 százalékát teszi ki a bruttó hazai terméknek (GDP), ami jelentősen alacsonyabb, mint amit az uniós tagállamok által aláírt Maastrichti szerződés meghatároz.
– Az első hét hónapban 198 milliárd dináros hiányt terveztünk a költségvetésben, de csupán 39 milliárdos deficit keletkezett. 160 milliárd dinárral jobb eredményt értünk tehát el annál, amit az év elején előreláttunk. Ugyanakkor az év második felében 13,4 százalékos növekedést jegyeztünk a gazdaságban. Ezzel a fejlődéssel, beleszámítva az év első hat hónapját is, a GDP legkevesebb 6,5 százalékkal nő az év végéig, amivel ismét Európa élére kerülhetünk – állítja Mali.
A pénzügyminiszter kitért a Nemzetközi Valutaalap új vezetőjével való találkozóra is: hangsúlyozta, hogy a valutaalap döntése értelmében a tagjai maximálisan kihasználhatják azt a keretet, amelyet jogilag korábban meghatároztak számukra. Ez Szerbiának 890 millió dináros kölcsönlehetőséget jelent, 0,05 százalékos kamatlábbal. Mali hangsúlyozta, hogy az állam nem tervezte be az idei költségvetésbe ezt az összeget, így jelenleg felhasználásának lehetőségeit latolgatják.
|
És mennyi másoknál? Az Eurostat adatai szerint az Unióban a minimálbér 332 eurótól 2202 euróig terjed. Ez utóbbit Luxemburgban jegyzik, ahol a legrosszabb fizetés is meghaladja a kétezer eurót. Ettől valamelyest kevesebbet keresnek azok, akik Írországban dolgoznak minimélbérért: ők 1724 eurót kapnak kézhez havonta. A munka minimális ára hasonlóan alakul Hollandiában, Belgiumban és Németországban is, ahol 1600 és 1700 eurós minimálbért folyósítanak a dolgozóknak. Franciaország sem marad le sokkal, ott legkevesebb 1555 eurót számolnak el a munkásoknak. |
