Félelmetes magasságokba emelkedett az árfolyama az év első hetében a bitcoinnak, amelyet még jó fél évtizede a hekkerek, terroristák, bűnözők és alvilági alakok kriptovalutájának tartottak. Azóta megváltozott a közvélekedés róla, sőt az utóbbi időben digitális aranyként, értékes befektetési lehetőségként és fontos fizetőeszközként tartják számon.
Az idén január 8-án egy bitcoinért már csaknem 41 962 dollárt is fizettek a tőzsdéken. A hét elején azonban nagyot zuhant az árfolyama, és előfordult, hogy alig valamivel harmincezer dollár fölött cserélt gazdát egy egység.
Az esés magával rántotta az egész kriptopiacot, illetve a többi virtuális pénznek az árfolyamát. A hirtelen változás elgondolkodtatta a befektetőket, de nem riasztotta el őket erről a területről, amelyre egyre több hagyományos pénz áramlik.
Nem véletlenül, hiszen a fontosabb kriptodevizák piaci értéke – a legutóbbi árzuhanás ellenére is – összesen 906 milliárd dollár, ami a befektetők világában ugyan nem óriási, de nem is csekély összeg. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy idővel újabb felfutás lesz a kriptotőzsdéken, és a bitcoin árfolyama elérheti az ötvenezer dollárt, de az is lehet, hogy a több százezer dollárt is. Igaz, arra évekig kell még várni.
Talán megéri, mert 2020. január közepén „csak” bő nyolcezer dollárt ért egy bitcoin, jóval előtte meg néhány százat, még korábban annál is kevesebbet, alig néhány dollárt, az induláskor pedig mindössze 5-6 centet.
Senki nem tudja azonban megmondani, meddig emelkedhet az árfolyama. A Bitcoin 2009-ben eredetileg egy internetes (digitális) fizetőeszköznek indult, ám az időközben kialakult értéke és várható árfolyam-alakulása miatt immár befektetésként kezelik. Öntik is bele a hagyományos pénzt a nagyok. Persze azt nem tudni, hogy meddig.
Ám nem csak ezért nehéz megtippelni a jövőjét, hanem egyéb okokból is. Például azért, mert olyan eszközről van szó, amely korábban nem is létezett, ezért senki nem ismeri a viselkedését.
Annyi azért már nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben az intézményi befektetők is beszálltak a kriptopénzüzletbe. Sőt némely milliárdos úgy véli, hogy a bitcoin az aranyhoz hasonlóan védelmet nyújthat a hagyományos valuták elértéktelenedésével szemben. Ez megint csak a jövő titka, ám az már most tudható, hogy a kriptovalutapiac majdnem kétharmadát a bitcoin teszi ki, a maradékon a mintegy nyolcezer forgalomban levő társa osztozik, amelyeket altcoinokként emlegetnek. Ezek közül talán az ethereum a legismertebb, és nem ok nélkül, hiszen piaci részesedése megközelíti a 13 százalékot.
Az sem titok, hogy a kriptopénzek szabályozása, jogi státusa az országok többségében még nincs megoldva. Az utóbbi időben azonban sok helyen komoly előrelépés történt e téren. Figyelemre méltó, hogy Németország tavaly törvényes pénzügyi eszköznek minősítette a kriptocoinokat, amelyek világszerte egyre inkább azért versengenek, hogy minél több befektetőt csábítsanak magukhoz.
