Látványosan visszaestek tavaly az eladások a világ legnagyobb autópiacain, és fékeződött a járműgyártás is. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint az új személygépkocsik regisztrációja csaknem 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az 1990 óta nem tapasztalt visszaesést az új típusú koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként könyvelték el a szakemberek.
Az autóipari cégek közül azonban nem mindegyik járt rosszul. A kivételek közé tartoztak az elektromos és hibrid járművek gyártói, amelyek termékei iránt a kereslet korábban soha nem látott mértékben nőtt 2020-ban. Ezzel együtt látványosan bővült a piacnak ez a része is.
A világ vezető autógyártójaként számontartott Volkswagen csak decemberben 49 704 villanyautót adott el, jócskán megelőzve ágazatbeli fő vetélytársát, az amerikai Teslát.
Becslések szerint tavaly Európában először vásároltak több, részben vagy teljesen elektromos gépjárművet, mint Kínában, ahol az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen autók iránt. Ebben az évben várhatóan 1,9 millió villanyautót adnak el az ókontinensen. Ha a számítás beválik, ez a mennyiség (ebben a kategóriában) eléri a világpiaci értékesítések negyven százalékát.
Jelenleg még az is feltételezés, ámbár nem alaptalan, hogy 2021 utolsó negyedében az EU-ban már több elektromos vagy hibrid autót vásárolnak az emberek, mint dízel üzemeltetésűt. Az viszont már nem becslés, hanem tény, hogy rekordmagasságba emelkedett az a mutató, amely az újonnan regisztrált villanyautókba beépített fémek értékét méri. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, és növekszik a kitermelésük is.
Elsősorban a kobalté, amely nagyon fontos része az akkumulátoroknak. Legalább annyira, mint a lítium, amely nemcsak az elektromos autózás biztosításához fontos, hanem a napenergia házi tárolására alkalmas akkumulátorok előállításhoz is. A jelenlegi ismeretek szerint a lítiumkészletek több mint fele Chilében található. A Földön nyilvántartott kobaltlelőhelyek jelentős része (legalább 51 százaléka) szintén egyetlen helyen lelhető fel, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ráadásul a ritka fém bő kétharmada 2020-ban már kizárólag ebből az országból származott. Éppen ezért az ottani bányák ellenőrzéséért egyre kiélezettebb a verseny Kína és a nyugati piaci szereplők között.
A torontói központú Adamas Intelligence tanácsadó és kutató cég nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy az újonnan eladott elektromos autókba tavaly novemberben már 10 408 tonna lítiumot építettek be a gyártók, ami éves összehasonlításban 9,5 százalékos növekedésnek felel meg. A felhasznált kobaltmennyiség ugyanabban a hónapban elérte a 2283 tonnát, azaz kilenc százalékkal többet 2019 azonos időszakához képest. Grafitból még a kobaltnál is nagyobb mennyiség fogyott novemberben (14 663 tonna, vagyis 12,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban), és mangánból is (2669 tonna, ami 12,2 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten). A nikkel felhasználása ugyanerre a célra csak 5,2 százalékkal emelkedett (9006 tonnára) 2020 utolsó előtti hónapjához viszonyítva.
Hasonló a helyzet az ipari fémek piacán is, amelyen a növekvő kereslet miatt a vasérc 2020-ban már a leginkább dráguló termékek közé került. Ez a (villanyautók gyártásához szintén fontos) rézről is elmondható, sőt az is, hogy az utóbbi hét évben soha nem fizettek érte annyit, mint tavaly. Jócskán megdrágult ugyanakkor a cink és az alumínium is.
A szédületes áremelkedést több tényező befolyásolta. Ezek között emlegetik az optimista piaci várakozásokat, vagyis azt, hogy a koronavírus elleni hadjárat – a védőoltások tömeges beadásával – sikeresen végződik, és a gazdaságok ismét megélénkülnek.
