Magyarország segíti Szerbiát abban, hogy a 21. század fő energiaforrásaként használja a földgázt – mondta a Beta hírportálnak Vojislav Vuletić, a gázügyekkel foglalkozó egyesület képviselő-testületének elnöke. Nyilatkozatához magyarázatot is fűzött: Magyarországon széleskörűen használják a földgázt, és az ehhez fűződő tapasztalatok hasznosak lehetnek Szerbiában is, ahol ezt az energiaforrást még nem használjuk ki úgy, ahogyan a korszerűbb társadalmak.
Országunkban ugyanis a gáz ipari felhasználását szorgalmazták eddig: a lakosság kismértékben hasznosítja az energiaforrást, és a villanyáram termelésére is sokkal nagyobb mértékben használhatnánk a földgázt – mondta az egyesület elnöke. Szerinte a szénnel működtetett hőerőművek elöregedtek. Szerbiában jelentősen csökkenteni kellene a fosszilis energiaforrások felhasználását – mondta Vuletić, és állítását adatokkal is alátámasztotta: az Egyesült Királyságban a potenciális felhasználók 80 százaléka gázt használ, Hollandiában ez az arány 55 százalékos, és Magyarországon is magas. Ehhez képest Szerbiában csupán a felhasználók 15 százaléka használ gázt – vetette össze az arányokat az egyesület elnöke.
Hozzátette: a Srbijagas és az MVM csoportosulás együttműködésével alapított közös vállalat elsődleges hozadéka a felhasználók számának növelése lesz, de a magyarországi tárolók használati lehetőségét is biztosítja. A cég a tervek szerint már a következő fűtési idény kezdete előtt megkezdi működését.
„A HATÁR CSAK FORMALITÁS”
A közös vállalatot egyébként a kedden megalakult Magyar–Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács keretében alapította meg a két ország vezető gázszolgáltatója. A tanács megalakulásakor aláírt egyezmények a két ország közötti jó kapcsolatokat erősítik – mondta Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, majd kiemelte: egyetlen probléma sem árnyékolja be a két ország együttműködését, és a köztünk levő határ is csak formalitás.
– Jelenleg is folynak a munkálatok azon a közúton, amely Béreget (Bački Breget) köti majd össze Magyarországgal. Nagyon fontos, hogy a magyar partnerek is kiépítsék az infrastruktúrát a saját területüken, így egy közös projektet kínálhatunk fel nekik. E szerint a magyar részről is megépülne az autóút, Mohácsnál pedig a magyar fél hidat emelne a Duna fölé. Közös cél, hogy a béregi határvonalat fő átkelőhellyé alakítsuk át, ez ugyanis csökkentené a horgosi átkelő terheltségét. Az autóúton levő határátkelő magyar oldalát is teljesen felújítjuk, ennek köszönhetően jelentősen növekszik majd az áthaladás gyorsasága – mutatott rá a stratégiai tanács céljaira Vesić.
JÖVŐRE MÁR SZABADKÁIG UTAZHATUNK
Goran Vesić elmondta, hogy a vasúti közlekedést is több közös projektum megvalósításával fejleszti a két állam: elsődlegesen a Belgrád–Budapest gyorsvasút megvalósításán dolgoznak. A szerb főváros és Újvidék között már haladnak a gyorsvonatok, a tartományi székvárost és Szabadkát összekötő 108 kilométeres szakaszt viszont 2024 végére fejezik be. A magyar területeken előreláthatólag 2025 közepéig befejeződik a szerb–magyar határtól Budapestig haladó vasútvonal felújítása – mondta a miniszter. Hozzátette: a Szabadkát és Szegedet összekötő vasútvonal már kiépült, és októbertől a lakosok is élvezhetik a korszerű vonatok áthaladását a határon. Emellett a Szabadka és Baja közötti vasúti közlekedés megvalósítását is tervezik – jelentette be közlekedési tárcavezető.
GYORSABBAN A HATÁRON ÁT
A magyar–szerb stratégiai tanács első ülésén, kedden Palicson szóba került a vámellenőrzés kérdése is a Szabadka–Szeged vasútvonalon, mégpedig, hogy lehetséges lenne-e mindkét vámellenőrző szervnek az ellenőrzést elvégezni egyetlen helyszínen – közölte az ülés után Siniša Mali szerb pénzügyminiszter. Téma volt egy új korszerű határkelő megépítése is a két ország között, az áru és a szolgáltatások gyorsabb áramlása érdekében. Erről az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a következőket mondta: „Röszke és Horgos között fel kell állítani Európa legmodernebb, legnagyobb, legcsillogóbb határátkelőhelyét, ugyanis a toldozgatás-foldozgatás nem jelent valódi megoldást.”
„A kapcsolatainkhoz képest méltatlan, ami ott zajlik, akadályozza is a kapcsolatok fejlesztését, rossz érzést okoz az embereknek” – tette hozzá a magyar miniszter.
Mint lapunk szerdai számában már olvashatták, a szerb fél az ülésen elfogadta azt a tervet, amely Európa egyik legnagyobb határátkelő terminálját hozná létre Horgosnál, Kelebiánál pedig a teherforgalom számára nyitnának új átkelőt.
Nyitókép: MTI
