A hűtőszekrényeket, mosógépeket, televíziókat és más háztartási gépeket forgalmazó vállalatok ezentúl kizárólag olyan berendezéseket értékesíthetnek az uniós piacon, amelyek legkevesebb tíz évig javíthatók – hozta nyilvánosságra az Euractiv. Az értesítés szerint az intézkedés által csökkenteni szeretnék a kontinensen felgyülemlő elektronikai hulladék mennyiségét.
A javítási jogként emlegetett szabályozás azoknak a környezetvédelmi céloknak a része, amelyekkel az energiatakarékosság növelése mellett hosszabbítani kívánják a legyártott gépezetek működési idejét is. A rendelkezés érvényesítését Daniel Affelt, a BUND-Berlin ökológiai szervezet egyik ügyvezetője is üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy az emberek szívesen javíttatnák a meghibásodott berendezéseiket, ha erre lehetőségük lenne. Sokszor azonban azzal kell szembesülniük, hogy a csupán néhány éves szerkezetükhöz képtelenség beszerezni a szükséges alkatrészeket. Problémát jelent az is, hogy a korszerű gépezetek többségét csak speciális eszközökkel lehet megnyitni, ellenkező esetben ugyanis javíthatatlanná válnak – magyarázta az ügyvezető.
Affelt szerint a szervizekben összegyűlt berendezések többsége nem sokkal a jótállás lejárta után vált használhatatlanná. Emiatt egyes környezetvédők azzal vádolták meg a gyártókat, hogy tervezetten gyártanak rövid ideig működő gépezeteket. A hosszabb élettartamot feltételező szabályozás a vásárlók igényeit is szolgálja, hisz a polgárok is szívesebben vesznek tartós és javítható berendezéseket – állítja a német szervezet aktivistája.
Az új uniós szabályozás értelmében a jövőben a gyártóknak legkevesebb tíz évig biztosítaniuk kell a gépezetek javításához szükséges alkotóelemeket. A rendelkezések ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy egyes alkatrészekhez csak a javításra felhatalmazott vállalatok juthassanak hozzá, ezzel biztosítva a meghibásodott elem szakszerű cseréjét. A jövőben értékesítéskor a vevőnek kézbe kell kapnia a gépezetre vonatkozó javítási útmutatót. A gyártókat arra is kötelezik, hogy a berendezések hagyományos szerszámokkal is szétszerelhetőek legyenek. Ezzel a hatékonyabb újrahasznosítást biztosítják – áll a szabályozásról szóló értesítésben.
Az európai országokban ugyanis hatalmas mennyiségű, feleslegessé vált, potenciálisan veszélyes anyag gyűlik össze: minden uniós polgár átlag 16 kilogramm elektronikai hulladékot hagy maga után évente. Ennek csaknem felét a meghibásodott háztartási gépek képezik, amelyeknek 40 százalékát hasznosítják újra.
A javítási jogként emlegetett szabályozást eddig csupán néhány amerikai állam fogadta el, de nemzetközi szinten még nem terjedt el. A legkevesebb tízéves szervizelési kötelezettséget az Unió tagországaiban március 1-jétől érvényesítik. Svédország már most továbblépett e téren, és csökkentette a javításokra és az alkatrészek értékesítésére vonatkozó általános forgalmi adót is. A következő lépésként arra is ösztönözni fogják a gyártókat, hogy becsüljék fel a gépek működési idejét, és a meghatározott időtartamon belül vállalják a javításokat is – harangozta be Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter.
A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor szorgalmazzák azt is, hogy a háztartási berendezésekre vonatkozó javítási jogot terjesszék ki az okostelefonokra, a laptopokra és más, kisebb elektronikai eszközre is.
