Márciusban megkezdődhet a fehéroroszországi Asztravecben működő atomerőmű kapacitásainak teljes körű kihasználása. Legalábbis erre számítanak az illetékesek azok után, hogy a tavaly novemberben felavatott új komplexum egyik blokkját eddig már kétszer is le kellett állítani a kísérleti üzemelés ideje alatt. A szomszédos Litvánia, amelynek fővárosától, Vilniustól alig ötven kilométerre fekszik a létesítmény, kezdettől fogva ellenezte az építkezést.
Ezúttal sem lelkes, sőt nagyon elégedetlen amiatt, hogy a fehérorosz kormány – az eddigi fennakadások ellenére is – az áramtermelő központ kereskedelmi üzembe helyezése mellett döntött. A balti állam ugyanis egyáltalán nem tartja biztonságosnak az erőművet.
Hasonló viszályba keveredett már Ausztria és Csehország is a múltban. A csehek ennek ellenére megint építkeznének. Áramszükségleteik egy részét újabb atomreaktorral biztosítanák.
Prága tavaly a helyi energetikai nagyvállalattal (ČEZ) együtt pályázatot írt ki a Dukovany nukleáris erőmű új blokkjának felépítésére. A győztes nevét ugyan jövőre ismertetik, ám a parlament már decemberben felszólította a kormányt, hogy a jelentkezők közül – nemzetbiztonsági okokból – zárja ki a kínai és az orosz vállalatokat. Azt nem tudni, hogy miként dönt majd a kormány, ám abban az esetben, ha teljesíti a törvényhozás elvárását, az orosz Roszatom és a kínai CGN csoport (China General Nuclear Power Group) kiesik a „játékból”. A versenyben így csak a dél-koreai KHNP (Korea Hydro & Nuclear Power), az amerikai Westinghouse és a francia EDF (Électricité de France) marad.
Dukovany és Temelín között két atomerőmű is működik, és a kormány mindkettőt kibővíttetené. Lehet, hogy így két nyertest is hirdet majd. Az egyik alighanem már előre biztosnak tűnik, nevezetesen az amerikai Westinghouse, amelynek sikeréért az előző washingtoni kormányzat külügyminisztere is lobbizott Prágában. Mike Pompeo augusztusban látogatott a cseh fővárosba, ahol a megbeszélései után azt mondta, hogy nagy lehetőségeket lát a helyi energetikai piacban. Ebből sok minden kiolvasható, de az aligha, hogy az amerikaiak vesztésre állnak a pályázati versenyben.
Romániában már győztek is. Tavaly októberben kormányközi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek értelmében az AECOM amerikai cég felújítja a cernavodăi nukleáris erőmű egyes blokkját, és két új reaktort is épít ugyanott. Bukarest reményei szerint a beruházásban francia és kanadai partnerek is részt vesznek. Kínaiak azonban nem, jóllehet Bukarest 2015-ben aláírt egy szerződést a CGN-nel a két reaktor építéséről. Csakhogy ezt – valószínűleg (biztonság)politikai okokból – felbontotta.
Pekingnek nyilván aligha tetszett a váratlan fordulat, hiszen a teljes beruházás értékét nyolcmilliárd dollárra becsülik. Csak a két blokk megépítése hétmilliárd euróba kerül, amihez az Egyesült Államok hétmilliárd dollár hitelt biztosít.
Az erőművet működtető a Nuclearelectrica állami vállalat a minap arról számolt be, hogy a munkálatok 2024-ben kezdődhetnek meg, az addig tartó időszakban pedig előkészítik a beruházást.
A szomszédos Bulgáriában sem sietik el a dolgot. Ebben az országban a két blokkal működő kozloduji atomerőmű bővítésére készülnek. A komplexum másik négy reaktorát – az ország EU-csatlakozásának egyik feltételeként – már 2002 és 2006 között leállították, ám most egy új áramtermelő blokkot akarnak építeni.
Az erőmű jelenleg az ország áramszükségletének egyharmadát biztosítja; a kapacitásnövelés után pedig ennél is többet, hiszen a Duna mellett létesülő új blokk ezer megawatt teljesítményű lesz. Nemrég még így tervezték, és arra készültek, hogy az újításhoz (harmadik generációs, AES 92-es) orosz reaktort használnak majd. Február 18-án azonban a NuScale Power amerikai cég arról számolt be, hogy egyetértési megállapodást írt alá a kozloduji atomerőmű fejlesztőjével (KNPP-NB) egy felmérés elvégzéséről, amelynek keretében megvizsgálnák egy kisméretű moduláris reaktor technológiájának a telepítési lehetőségét. Az érintettek lényegében azt szeretnék kideríteni, hogy a NuScale Power minireaktora telepíthető-e a kozloduji erőműbe. Kérdés, mit szólnak majd az oroszok, ha Szófia az ő reaktoruk helyett inkább az amerikait választja.
