Elvben már június 15-étől használni lehet az új típusú koronavírus elleni beoltottságot igazoló uniós egészségügyi okmányt, a „zöld útlevelet”, amelyet sokan csak vakcinaútlevélként emlegetnek. Az EU-polgároknak nem kötelező ilyet kiváltani, de tanácsos, főleg akkor, ha a közösségen belül a saját hazájukból egy másik országba akarnak utazni.
Erre pedig nagyon sokan vágynak. Alig várják már, hogy nyaralni mehessenek. A vakcina beadása egyelőre lassan halad, bár az oltási stratégiáért is felelős uniós biztos arra számít, hogy július végéig összesen 780 millió védőoltást képesek előállítani az uniós gyárak, és ez a mennyiség el is juttatható addig a tagországokba. Ha majd sikerül is beadni mindet, azáltal az egész közösség területén biztosítva lesz a kollektív immunitás.
Az idegenforgalmi ágazat azonban egyáltalán nem bánná, ha már bő egy hónappal korábban megvalósulna a brüsszeli elképzelés. Ebben az esetben ugyanis föl lehetne oldani a járvány ellen jelenleg érvényes szigorú korlátozásokat, s tömegek indulhatnának meg pihenni külföldre, és biztosítanák az életmentő pénzinjekciót a nagybeteg idegenforgalmi ágazatnak.
Több országnak ez óriási segítség lenne, mivel bevételeik jelentős része származik a turizmusból. Az eddigi kényszerszünet azonban megfosztotta őket ezektől az összegektől, amit nagyon is megéreztek, hiszen összesen több száz milliárd eurós kiesésről van szó. A leginkább érintettek közé tartozik Spanyolország, Olaszország, Görögország és Franciaország, de Horvátországról, sőt jó néhány másik országról sem szabad megfeledkezni, amelyek szintén szépen profitáltak a turizmusból a koronavírus-járvány előtti időkben.
Különösen nehéz helyzetben van továbbra is a légi utasszállítás, illetve az európai uniós szálloda- vendéglátó- és szórakoztató ipar, amelyek mind szorosan kapcsolódnak a turizmushoz. A szállodaipar jövedelme tavaly megfeleződött az EU-ban. Jó esetben az idén nyáron is csak az egy évvel ezelőtti visszaesés negyedét szerezheti vissza.
Ha azonban a kormányok júniusra feloldják a korlátozásokat, jelentősen megváltozhat a helyzet. Becslések szerint ebben az esetben a turizmus (a célországokban) átlagban egy százalékkal erősíthet rá a gazdasági növekedésre. Néhol persze többel is, a spanyoloknál legalább 1,4 százalékkal. Ám ha marad minden a régiben, a lezárások miatt a fuldokló turizmus átlagban 1,3 százalékkal lassíthatja a dél-európai EU-tagországok gazdaságát. Ha a nyári idegenforgalmi idény az idén is összeomlik, további cégek húzhatják le a rolót, és újabb tömegek maradhatnak munka nélkül.
A kedvező fordulatot, illetve a turisták érkezését alighanem Spanyolország várja a leginkább, hiszen itt a tavalyi főszezonban az idegenforgalomból származó bevétel majdnem 80 százalékkal maradt el az előző évihez képest. És ez nem kevés pénz. A turizmus biztosítja ugyanis a spanyol bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem 14,6 százalékát, vagyis jóval több mint százmilliárd eurót. A járvány előtt az ágazat még 2,8 millió embernek adott munkát.
A vírus okozta fennakadások és problémák miatt a spanyol gazdaság tavaly 11 százalékkal zsugorodott éves összehasonlításban, és ebben jelentős szerepe volt a turizmus mélyrepülésének. Az ország jegybankja erre az évre azonban már hatszázalékos GDP-növekedést vár, ami akkor valósulhat meg, ha az idegenforgalom eléri a 2019-es szintnek legalább a felét. Ha ez nem sikerül, legfeljebb három százalék lehet a plusz.
A helyzet a többi fölkapott célország esetében is bizonytalan. Így Görögországban is, ahol 2020-ban 77 százalékkal csappant meg az ágazat jövedelme. A külföldi és a hazai vendég ott is nagyon fontos, hiszen minden ötödik munkahely az idegenforgalomhoz kötődik.
