A lakáskölcsönt törlesztők ítéletnapjaként emlegeti a szerb sajtó június 30-át, amikor ismét összhangba hozzák a pénzintézetek a havi terheléseket az Euribor egyre növekvő értékével. A kamatok változó részét meghatározó tényező ugyanis szinte elérte a 4 százalékot. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a lakáshitelek amúgy is megnövekedett törlesztőrészletei pár nap múlva átlagban 20–70 euróval emelkednek – írják a B92 elemzői.
Az Euribor értékét ugyanis a hitelszerződésben meghatározottak szerint havonta, háromhavonta vagy hathavonta hozzák összhangba a törlesztőrészletekkel a bankok. A hathavi Euribort évente kétszer, azaz június 30-án és december 31-én hangolják össze a kölcsönökkel. A háromhavi Euribor esetében március 31-én, június 30-án, szeptember 30-án és december 1-jén kapnak értesítést a bankbetétesek a törlesztőrészleteik alakulásáról, a havi Euribor változásához kötött hitelek esetében pedig ugyanezt minden hónap utolsó napján kapják kézhez. Jelenleg az Euribor értéke vészesen közelít a 4 százalékhoz: a hathavi Euribor 3,908 százalékos, a háromhavi 3,577, a havi viszont 3,429 százalékos.
NEGATÍV ÉRTÉKBŐL NÉGY SZÁZALÉK
Az inflációt megelőzően az Euribor értéke 2012-től folyamatosan 0,5 százalék alatt volt, 2016-tól viszont negatív értéket jegyzett. Ezt figyelembe véve több mint 4 százalékot emelkedett az elmúlt időszakban: ilyen szintű drágulást legutóbb a 2008. évi gazdasági válság idején jegyeztek – emlékeztetnek a szakemberek. Hozzáteszik: az Európai Központi Bank jelentései alapján sajnos az Euribor további emelkedésére lehet következtetni. Ezt erősíti meg a nemzetközi pénzintézet elnökének, Christine Lagarde-nak a kijelentése is. Az országos központi bankok éves gyűlésén ugyanis bejelentette, hogy ha erre szükség lesz, akkor az infláció megfékezése érdekében felgyorsítják a kamatláb növelését. A kedvezőtlen adatok következményét kedden is megerősítette.
A nyilatkozatot követően a hazai szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Központi Bank a következő időszakban komolyabb intézkedéseket foganatosít az infláció megfékezésére. Ennek következményeként azonban nehéz idők elé néznek a hitelezettek – állítja Ljubodrag Savić közgazdász. Hozzátette: Szerbiában leginkább euróban adósodott el a lakosság, így az említett intézkedések a hazai pénzrendszert és gazdaságot is érintik. Az infláció nem csökken olyan mértékben, amilyenre a Szerb Nemzeti Bank számított: az élelmiszerárak ismét ellenőrizhetetlenül emelkednek, és a helyzet egyre összetettebb – magyarázza a közgazdász, aki szerint már az is jó eredménynek számít majd, ha országunkban sikerül 10 százalék alatt tartani az inflációt az év végéig. A bankok törekszenek az egyensúly megtartására, de lehetetlen egyidejűleg emelni a kamatlábat és megtartani a gazdasági növekedést: a pénz magas értéke ugyanis kevesebb munkalehetőséget teremt, kisebb fizetéseket eredményez és az államkassza megcsappanásához is vezethet – vázolta a helyzetet a szakember.
MENNYI AZ ANNYI?
A B92 gazdasági elemzői négy lakáshitelt vettek alapul a törlesztőrészletek növekedésének szemléltetésére. Az összehasonlítás kedvéért a kölcsönök feltételeit kiegyenlítették: 25 éves futamidővel számoltak olyan hiteleknél, amelyekre 2010-től 2020-ig szerződtek a bankok ügyfelei, és hathavi Euriborhoz kötötték törlesztőrészleteiket.
Ezek alapján 30 ezer eurós hitel esetében a leszerződött 3,2 százalékos kamatláb helyett most 7,1 százalékkal számolják el a törlesztőrészleteket: január 1-jétől 191 eurót tesz ki a havi terhelés, június 30-a után viszont már 215 eurót kell fizetnie annak, aki az említett kölcsönt igényelte. Hasonlóan alakultak a kamatlábak egy 50 ezer eurós kölcsönnél is, amelynek januárban még 314 eurós volt a törlesztőrészlete, a következő hónapban viszont már 353 euróval számolnak a bankok. Nyolcvanezer eurós hitelnél a szerződés aláírásakor még általában 3,5 százalékos kamatlábat vonatkoztattak a törlesztőrészletekre a pénzintézetek, de ez az összeg pár nap múlva 7,8 százalékra emelkedhet, így a januári 550 eurós terhelés helyett júliusban már 608-ra számíthat a hitelezett. Ugyanakkor 732 eurót kell majd havonta törleszteniük azoknak, akiknek januártól 655 eurós havi kötelezettséget számoltak el a bankok arra a 100 ezer eurós hitelre, amelyre 2020 előtt szerződtek le.
A törlesztőrészletek hihetetlen növekedése csaknem 150 ezer hitelezettet érint Szerbiában.
Nyitókép: Photo taken in Berlin, Germany
