Nem kerül az államkasszába a Telekom tavalyi nyereségéből járó rész, és a 4.860.000 kisrészvényesnek sem fizetnek be osztalékot az ingyen kapott 31 részvény után. Így döntött az 58 százalékban állami tulajdonban levő Telekom részvényeseinek közgyűlése azzal a magyarázattal, hogy a következő két esztendő „a nagyberuházások éve lesz”.
A cég illetékesei a Beta hírügynökségnek elmondták: nagy összegeket fektettek több kábelszolgáltató vásárlásába: 195 millió eurót adtak a Kopernikusért, 108 milliót a Radijus vektorért, 12,5 milliót az AVcomért, emellett kisebb szolgáltatókat is megvásároltak. Adósságuk emiatt a duplájára nőtt, a 700 millió eurót is meghaladja, amiért számos bírálat éri őket, sokan fölöslegesnek tartják nagy kiadásaikat. A kormány viszont – éppen a nagy befektetések ellensúlyozására – úgy döntött, hogy lemond az államkasszát gazdagító osztalékról, amikor pedig ez történik, akkor a kisrészvényesek sem kapnak semmit.
Milan Ćulibrk gazdasági elemző, a NIN fő- és felelős szerkesztője úgy nyilatkozott, jövőre derül ki, mennyiben járulnak hozzá a megvásárolt szolgáltatók a Telekom nyereségének növekedéséhez, és hogy drágábban vásárolta-e meg ezeket a Telekom, mint amennyit érnek.
(Ótos András illusztrációja)
„Nem kétséges, hogy a Telekomnak bővülnie kellett, mert csak így tud versenyképes maradni, és ez nem is rossz stratégia, de marad a kérdés: hogyan bonyolította le a vásárlásokat. A Kopernikus volt tulajdonosa, Srđan Milovanović ugyanis az eladásból származó pénzen megvásárolt két nemzeti frekvenciájú televíziót (Prva, O2), miközben ismeretes, hogy fivére a Szerb Haladó Párt niši legfőbb megbízottja” – emlékeztetett Ćulibrk.
A Telekom vezetői szerint logikus, hogy fejlesztésbe fektetnek, hiszen ezáltal növekszik az értéke a vállalatnak és részvényeinek. Tavaly a nettó nyereség 10,2 milliárd dinár volt, a dolgozók önkéntes, végkielégítéssel való távozására kidolgozott program miatt 4,3 milliárddal kevesebb a 2017-ben jegyzettnél. A bevételek csökkenésére 1,7 milliárd dinár értékben hatással voltak az árfolyamkülönbségek is.
Ćulibrk megjegyezte: a Telekom feltehetően állami jóváhagyással bonyolította le az operátorok vásárlását. A Pénzügyi tanács és a közgazdászok ellenkező véleményét figyelmen kívül hagyva az állam eddig mindig megkövetelte, hogy fizessék be az osztalékot az államkasszába, s ne fejlesztésre fordítsák.
„Az állam most hirtelen lemondott az osztalékról, a 4,8 millió részvényest senki sem kérdezte meg, ezzel világossá is vált, hogyan viszonyulnak a magántulajdonhoz – mondta Ćulibrk, és hozzátette, hogy az ingyenrészvényesek nemcsak az idén, de jövőre és 2021-ben sem számíthatnak dividendára. Kevésbé lenne vitás az egész tranzakció, ha a Telekom megkérdezte volna a kisrészvényeseket, lemondanának-e a saját kis pénzükről a cég fejlesztési beruházásainak javára.
„Lehet, hogy a kisrészvényesek ebbe beleegyeztek volna, abban azonban biztos vagyok, hogy a Szerb Haladó Párt tagjain kívül senki sem hagyta volna jóvá, hogy majdnem 200 millió euróért megvegyék a Kopernikust” – vélekedik Ćulibrk.
A Telekomban azt mondják, a kábelszolgáltatók megvásárlása miatt 30,4 százalékra emelkedett ugyan a nettó adósságuk, de még így is a világ legkevésbé eladósodott távközlési cégei közé tartoznak.
