A vállalkozói palettán a kis- és középvállalkozói képviselet mintegy 98 százalékát teszi ki a magyarországi gazdaságnak. Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye azt eredményezte, hogy a nagyvállalatok mellett megerősödött a kis- és középvállalkozói kör, s elsősorban Kárpát-medencei vonatkozásban a külföldi befektetések is a figyelem középpontjába kerültek. E tekintetben a határmentiség, illetve a földrajzi adottságok után elsősorban az idegenforgalom, a zöld energia, a tudásipar, illetve az élelmiszeripari feldolgozás képezi jelenleg a szerb–magyar együttműködés iránti érdeklődések középpontját.
(Fotó: Dávid Csilla)
A vajdasági befektetési lehetőségekről megtartott konferencián Nemesi Pállal, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk arról, hogy miért vonzó Magyarország számára Vajdaság mint stratégiai partner. Jelenleg a határ menti régióban a legnagyobb az aktivitás, elsősorban a kisvállalatok azok, amelyek a határon átnyúló program keretében néhány tíz-száz kilométeres sávban szinte valamennyi településen jelen vannak.
– Mind a szerbiai, mind a vajdasági, mind a magyar oldalról sok közös vállalkozás jött létre eddig is, illetve a statisztikai adatok alapján mintegy 1300 új munkahely nyílt meg. A magyar tőkeerősség és szakértelem révén, illetve a vajdasági területen jelen lévő, jól képzett szakemberek által további előrelépések születhetnek. E két adottság egyesítése a nemzetközi piacon való megjelenésben is komoly előnyt jelenthet – mondta Nemesi Pál.
Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt években mintegy 50 milliárd forint értékű pénzügyi lehetőséget biztosított a két ország közös vállalkozásainak fejlesztésére. Egyrészt visszatérítendő kamatmentes hitel formájában és vissza nem térítendő támogatások révén ösztönözte elsősorban a vegyes vállalatú alapításokat.
Nemesi Pál (Fotó: Dávid Csilla)
– A magyar kormánynak a nyugat-balkáni régióban Szerbia a legfontosabb stratégiai partnere, hiszen ha összehasonlítjuk, hogy Szerbiában milyen nagyságrendű pályázati lehetőségek nyílottak, láthatjuk, hogy éves szinten 5-6 milliárd eurónyi pályázati fejlesztési lehetőségre van kiírás, míg Nyugat-Balkán többi országára vonatkozóan ez nem éri el az egymilliárdot. Stratégiai partnerként kezeljük Szerbiát, egyrészt kormányzati szinten, másrészt a gazdasági vállalkozások szintjén. Hiszen a szerbiai vállalkozásokon keresztül olyan piacok érhetők el, amelyeken a vám szempontjából kedvezőbb a megjelenés az üzleti hálóban. S mindez némi versenyelőnyt jelenthet más országok termékeivel szemben – részletezte a kamaraelnök.
Az idegenforgalom terén számos közreműködési és fejlődési lehetőség rejlik a két ország között.
– Turisztikai szempontból azt látjuk, hogy nagy érdeklődés van Vajdaság irányából Csongrád megye, illetve Dél-Magyarország tekintetében, ugyanakkor a szakmai rendezvényeken találkoztunk a vajdasági turisztikai ajánlatokkal is. E területen van bőven fejlesztenivaló, hiszen a turisztika vonatkozásában a szerbiai vállalkozások jó lehetőségeket kínálnak. Nagyon sok fejlesztés volt ezen a területen, és a magyar turisztikai piacon való megjelenés révén sokkal több aktivitás és megjelenés lesz a jövőben a magyarországi oldalról a vajdasági turisztikai palettán.
