A szerbiai húsárak az európai piacon is magasnak számítanak – erősítette meg nemrég Aleksandar Vučić szerb államfő a kimutatásokat. Hangsúlyozta, hogy országunkban egyes „mágnások” tartják indokolatlanul magasan az árakat, ezért az állam a közeljövőben külön foglalkozik ezzel a problémával.
Az államfő nyilatkozatára reagálva a húsipar képviselői a Szerbiai RTV műsorában elmondták, hogy a hústermékek ára valóban elérte a maximumot országunkban. Nem lesz további drágulás, de csökkenni sem fog az áruk, hacsak az állam nem vezet be ismét korlátozást az alapvető élelmiszerek árára – állítják. A hústermékek ára ugyanis már 2021-ben 50 százalékkal emelkedett: ennek ugyanaz az oka Szerbiában és az Unióban is – utaltak az állatállomány csökkenésére a húsipar képviselői, akik szerint ez vezetett a mértéktelen dráguláshoz. Az árak esetleges visszaesésére kizárólag az engedhet következtetni, hogy olcsóbb lett a gabona és a takarmány: így a hústermékek ára leghamarabb őszre csökkenhet valamelyest – nyilatkozták azok a húsipari képviselők, akiket a Politika lap keresett meg kérdéseivel. A szakemberek vélekedései azonban még megvalósulni sem látszanak a szerbiai piacon: a malac élősúlyáért jelenleg 450-500 dinárt is elkérnek, és előjele sincs annak, hogy a húsvétot követő időszakra bejelentett árcsökkenés megvalósulhatna.
Ami a nemzetközi piacot illeti, az élelmiszerért és a mezőgazdaságért felelős szervezet jelentése sem ad okot bizakodásra. A cukron kívül ugyanis szinte minden élelmiszer ára csökkent a tavalyi árakhoz képest, a hús azonban tartja az árát, sőt, májusban valamelyest drágult az áprilisi kimutatásokhoz képest. A nemzetközi szinten elemző szervezet magyarázata szerint ezt egyrészről az ázsiai baromfi behozatala iránt tanúsított érdeklődés okozza, másfelől viszont az, hogy jelentősen csökkent a marhahús kínálata az Egyesült Államokban.
Čedomir Keco agrárelemző szerint a probléma nem csak a tengeren túli államokat érinti, országunkat is fenyegeti a marhahúshiány. Szerbiában még a malacok tenyésztése is csak akkor kifizetődő, ha a hazai kapacitásokat használjuk ki – véli a szakember. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a területeinken honos anyakocák tenyésztésének kiszélesítését az állam is támogatta, a legfontosabb intézkedések egyike pedig a hízómarhákra elszámolt szubvenciók 5 ezer dináros növelése volt. A 15 ezer dináros állami támogatás helyett ugyanis ma már 20 ezer dinárt kapnak egyedenként az állattenyésztők, akik további tervekkel álltak elő az illetékes szerveknél. A megnövekedett támogatás mellett azt is kérik, hogy a tenyésztő kapjon prémiumot azokért a szarvasmarhákért, amelyek a gazdaságban maradnak, de szerintük meg kell tartani a hizlalásra alkalmas tehénfajták 45 ezer dináros támogatását is. A baromfihúst illetően azonban bizakodó a szakember, ugyanis növekedett a tenyésztők száma. A termelés kielégíti a szükségleteket, és a tenyésztők is meg vannak elégedve az árakkal: szerintük a 220 dinár az élősúlyért reális, és nem fog emelkedni – tolmácsolta az elemzett információkat Čedomir Keco.
Kiemelte azonban, hogy a baromfihús árkalkulációjára éppoly szükség van, mint a marha-, a disznó, de a hal árának felülvizsgálatára is. Ezzel komolyan kellene foglalkoznia az államvezetésnek, mert országunkban a kiskereskedelmi árak jóval meghaladják a termelési árakat. A tenyésztési folyamaton tehát a kereskedők keresnek a legtöbbet – állítja az agrárelemző.
