Már tíz nap múlva újra várhatják a lakosok azokat a banki értesítéseket, amelyek a kölcsönökre felszámolt kamatok emeléséről szóló határozatokat tartalmazzák – figyelmeztetnek a szakemberek. Június 30-án ugyanis ismét összhangba hozzák a pénzintézetek a hiteleket a háromhavi és a hathavi Euribor alakulásával: az infláció miatt pedig várható, hogy a bankok továbbra is növelik a hitelek változó részét meghatározó értéket. A kérdés már csak az, hogy mennyivel...
Az utolsó hivatalos adatok szerint a hathavi Euribor értéke 3,822 százalék, a háromhavié 3,572 százalék volt, az egyhavi érték viszont 3,355 százalékot tett ki. A hathavi Euribort évente kétszer, azaz június 30-án és december 31-én hangolják össze a kölcsönökkel. A háromhavi Euribor esetében március 31-én, június 30-án, szeptember 30-án és december 1-jén kapnak értesítést a bankok ügyfelei a törlesztőrészleteik alakulásáról, a havi Euribor változásához kötött hitelek esetében pedig minden hónap utolsó napján kapják kézhez.
Csütörtökön az Európai Központi Bank újabb 0,25 százalékkal emelte az Euribor értékét, így elkerülhetetlen lesz, hogy a hitelek törlesztőrészleteinek változó részét is tovább drágítsák a bankok – írják a Blic elemzői. Hozzáteszik: a június végi összehangolás után akár átlagban 100-200 euróval is növekedhet a hitelezettek havi terhelése ahhoz képest, amekkora törlesztőrészlettel megkötötték a kölcsönszerződést az infláció kezdete előtt. A szakemberek példaként a számításaikra egy 80 ezer eurós lakáshitelt hoztak fel, amelyet az ügyfél 2022-ben igényelt: az akkori, általánosan alkalmazott feltételek szerint 400 eurós törlesztőrészlettel szerződhettek ilyen összegre a polgárok, és a hosszú évek óta stagnáló Euribor miatt érdemes volt a változó kamatlábon alapuló hiteleket választani. Ez mára jelentősen megváltozott: az Euribor emelkedése miatt az említett ügyfél esetében már az év elején elérte az 550 eurós törlesztőrészletet a példaként felhozott hitel. A havi terhelése pedig a mostani emeléssel június 30-tól 601 euróra nőhet. Tehát az átlagos lakáshitelt törlesztő szerbiai lakos a példa alapján kénytelen lesz 200 euróval magasabb törlesztőrészletet kifizetni ahhoz az összeghez képest, amelyre eredetileg leszerződött a bankkal.
Országunkban egyébként mintegy 150 ezren törlesztik lakáshitelüket, az Európai Központi Bank határozata azonban nemcsak őket érinti, hanem az összes Euriborhoz kötött hitelt. A többi kölcsön esetében havonta átlag 51 euróval fizetnek többet a bankok ügyfelei, mint az infláció kezdetén – számolnak a szakemberek.
Ljuba Savić közgazdász kiemelte, hogy sajnos nem ez lesz az utolsó emelés az idén. Az európai és az amerikai központi bankok is várhatóan továbbra is az Euribor folyamatos emelése mellett döntenek, hisz ilyen módon tartható leghatékonyabban féken az infláció. A drágítások néhol kifejezettebbek, máshol mérséklődtek, de visszaesés nem tapasztalható. A pénzintézetek tehát továbbra is csökkenteni fogják a pénz értékét annak érdekében, hogy megakadályozzák az árrobbanásokat – magyarázta a közgazdász, és hozzátette, hogy a pénz iránti kereslet csökkentésével elméletileg az inflációnak is csökkennie kellene. Ez azonban nem hozza meg minden esetben a várt eredményeket, hisz Szerbiához hasonlóan Európa legtöbb országában az infláció többnyire a behozatalból származik. Az európai piac nagyban függ az ázsiaitól: egyetlen módja annak, hogy az országunk ez ellen harcoljon épp a szolgáltatások díjának növelése – véli Savić, aki szerint a helyzet csak akkor mérséklődhet, ha az infláció bár egy ideig stagnálna.
A közgazdász azonban elmondta azt is, hogy az Euribor növekedésével párhuzamosan az is várható, hogy mind nagyobb időközönként érvényesítik összehangolását a hitelekkel. Ennek indokát abban kell keresni, hogy bár ez számít az infláció elleni harc leghatékonyabb eszközének, az intézkedés állandósulása elfojtja a termelést. A pénz magas értéke ugyanis kevesebb munkalehetőséget teremt, kisebb fizetéseket eredményez, és idővel az államkassza megcsappanásához is vezet. A változó kamatlábak emelése tehát ellentmondásos intézkedésnek számít – magyarázta Savić.
Nyitókép: Illusztráció/Bing
