Kína alighanem újabb lépésekre készül dollárfüggőségének mérséklése érdekében. Távlati célja pedig valószínűleg az, hogy saját nemzeti fizetőeszközét, a renminbit (jüant) tegye fokozatosan a világ vezető valutájává. Ennek megvalósulására ugyan még várni kell, de jó néhány feltételnek már eleget tesz: évek óta a földkerekség legnagyobb exportőre és hitelezője, sőt – vásárlóerőparitáson számolva – egy ideje már a világ vezető gazdasága.
Önmagában azonban ez még nem elég a terv megvalósításához. Sok egyéb, ámde nélkülözhetetlen feltételt is teljesítenie kell ahhoz, hogy valutája átvegye a vezető szerepet. Ezek közül a legfontosabb talán az, hogy a piacon szabadon lebegő nemzeti valutát kell teremtenie.
Kína esetében erre még várni kell, arról nem is beszélve, hogy a jüannal még csak alig-alig kereskednek külföldön. De már évek óta kereskednek. Peking lassan, ám határozott léptekkel haladva cseréli le a dollárt a saját fizetőeszközre.
Egy másik területen azonban már az Egyesült Államokat is megelőzte. Bő fél évtized előkészület után az idén megkezdte a tesztelését annak a digitális pénznek (DCEP), amelyet a jegybank bocsát ki, egyelőre csak kísérleti céllal, mindössze négy tartomány (Sencsen, Szucsou, Csengtu és Hsziongan) néhány nagyvárosában. A kísérletbe élelmiszer- és könyvesboltokat, gyorséttermeket, kávézókat és színházakat vontak be. Ezeken a helyeken okostelefonra tölthető app segítségével lehet fizetni a digitális pénzzel. Szucsou tartományban a tömegközlekedési járművek viteldíját is ezzel a rendszerrel lehet kiegyenlíteni.
A kísérlet célja a jegybank virtuális pénzének elterjesztése. És nem csak Kínában. Peking ugyanis a virtuális pénzt globális befolyásának növelésére is fel akarja használni. Ha sikerül a terve, előnyt szerezhet az USA-val szemben, ahol ez a megoldás kormányzati szinten még nem élvez jelentős támogatást. Sőt az állam igyekszik megakadályozni a Facebook által bevezetni tervezett digitális devizát, a librát is, amely az eredeti elképzelés szerint mindenütt elfogadható lenne a világon.
A jüan digitális változata alighanem ott lehet a legnépszerűbb külföldön, ahol a dollár befolyása csökkenőben van. A folyamat egyre nyilvánvalóbb az afrikai országok nagy részében. Kína befolyása Afrikában pedig már több mint tíz éve fokozatosan erősödik, ami aligha meglepő, hiszen jelentős gazdasági pozíciókat épített ki a kontinensen. Ez értelemszerűen a jüanban való elszámolást is szükségessé teszi, előbb-utóbb.
A másik ok, ami miatt a helyi kormányok idővel a jüanhoz pártolhatnak, a saját adósság. Az afrikai országok ugyanis többnyire dolláralapú hiteleket vettek fel, ám a saját devizájuk leértékelődése egyre drágábbá teszi a törlesztést.
A digitális jüan elfogadását az afrikai pénzügyi rendszer elmaradottsága is indokolhatja. A kontinensen kevés a bank, a lakosság pedig inkább mobiltelefonnal intézi a pénzügyeit, vagyis sokkal jobban fel van készülve egy digitális deviza használatára, mint az egyéb megoldásokra.
