Alig akad gazdasági ágazat, amelyet ne érintett volna kedvezőtlenül az új típusú koronavírus-járvány okozta problémák sorozata. Némelyek, mint például az idegenforgalom vagy a vendéglátás, nagyon megszenvedték a csapást, míg mások kevésbé.
A legsúlyosabban érintett szektorok közé tartozik a légiközlekedés is. Több kormány már az ország életében fontos szerepet betöltő repülőtársaság megmentésére kényszerült. Így járt el Németország is, amely csaknem kilencmilliárd euró állami támogatást biztosított a Lufthansának. A német cég ugyanis nemcsak az ország, hanem Európa legnagyobb légitársasága.
A kormányzati segítség ellenére továbbra is nagy a bizonytalanság a légiközlekedésben, amit a vírus második hulláma csak tovább fokoz. Az már most egyértelmű, hogy az idén óriási veszteségek érik a (nemzetközi) légitársaságokat.
A válság már többet tönkre is tett közölük, jó néhánynak azonban még „csak” a létét veszélyezteti. Sok ágazati cég túlélése függ az új járványhullám időtartamától, illetve attól, hogy mikor áll helyre a légiközlekedés.
Csakhogy a visszatérés a megszokott menetrendhez még egyáltalán nem biztosíték arra, hogy egy csapásra minden jóra fordul. Becslések szerint még ebben az esetben sem tér vissza a válság előtti szintre a globális utasforgalom. Ez aligha meglepő, hiszen a koronavírus-járvány által kiváltott visszaesés példa nélküli a repülés történetében. Pedig az utóbbi két évtizedben több nagy sokk is érte az ágazatot, kezdve az ezredfordulón (utasgépekkel) végrehajtott terrortámadástól a New York-i toronyházak ellen egészen a 2008. évi, pénzügyi válságig.
Az ENSZ repülésügyi szervezete, az ICAO úgy számol, hogy az utasforgalom akár hárommilliárddal is csökkenhet 2020-ban, de 2,8 milliárddal biztosan. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) pedig attól tart, hogy a légi úton történő globális áruszállítás 13–32 százalékkal csökken az idén.
Az utasok elmaradása miatti bevételkiesés legalább 375 milliárd dollár lesz, de elérheti a 395 milliárd dollárt is. Legutóbbi tanulmányában az ICAO ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy leginkább a nemzetközi utazások száma csökken, s emiatt ezen a területen majdnem kétszer kevesebb lehet a bevétel, mint a belföldi járatoknál.
Augusztusig már csaknem 256 milliárd dollárral esett vissza világszerte a légitársaságok bevétele. Az európai cégekhez 67 milliárd dollárral, az észak-amerikaiakhoz 61 milliárd dollárral kevesebb folyt be az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb bevételkiesést azonban az ázsiai és a Csendes-óceáni térség légitársaságai szenvedték el; 2020 első hét hónapjában összesen 86 milliárd dollár mínuszt kényszerültek elkönyvelni.
A járvány sok problémát okozott a repülőtereknek is, amelyeknek a légi-, illetve utasforgalom visszaesése miatt 105 milliárd dollárral lehet kevesebb a bevételük az idén.
Az ICAO szerint a jövő év is mínusszal indul. Igaz, 2021 első három hónapjában a légitársaságok által kínált ülőhelyek száma globálisan már „csak” 26–45 százalékkal csökkenhet az előző esztendőhöz képest. Az első negyedévben ez 57–90 milliárd dollár bevételkiesést okozhat.
