Példátlanul alacsony szintre zuhant az EU-ban a foglalkoztatás a második negyedévben, ami egyértelműen az új típusú koronavírus-járvány elleni intézkedések okozta gazdasági-kereskedelmi hatások következménye. A foglalkoztatásra vonatkozó nyilvántartás 1995-ös bevezetése óta az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat még sosem jegyzett fel ilyen lesújtó adatokat. Ezúttal kénytelen volt elkönyvelni, hogy az Unióban 2,7 százalékkal, az euróövezetben pedig 2,9 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az előző negyedévhez képest.
Éves összehasonlításban sem jobb a helyzet, sőt rosszabb. A foglalkoztatás ugyanis az euróövezetben 3,1 százalékkal, az EU egészében 2,9 százalékkal esett vissza. A még rosszabb eredményt a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésének köszönhetően sikerült csak elkerülni.
Egyetlen tagállam (Málta) kivételével mindenütt gyengébb foglalkoztatási adatok jelentek meg az EU-ban az áprilistól június végéig terjedő időszakra vonatkozóan. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb (csaknem 7,5 százalékos) visszaesés Spanyolországban következett be, amelyet Írország (6,1 százalék) és Magyarország (5,3 százalék) követett az élbolyban.
Az uniós bruttó hazai össztermék (GDP) még a foglalkoztatási átlagnál is rosszabban alakult, ami szintén a valaha regisztrált legnagyobb mértékű zuhanáshoz vezetett a második negyedévben. A visszaesés a 27 államot tömörítő EU-ra és az eurózónára egyaránt vonatkozik.
Az eurót használó 19 tagországban 11,8 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévhez képest (éves összehasonlításban pedig 14,7 százalékkal). Az Unió egész területén átlagban 11,4 százalékos volt a GDP-csökkenés negyedéves bázison, ám éves összevetésben még ennél is nagyobb, majdnem 14 százalékos.
Negyedéves összehasonlításban a gazdaság Spanyolországban esett vissza a leginkább (18,5 százalékkal); a „feketelistán” Horvátország a második (14,9 százalék), Magyarország pedig a harmadik (14,5 százalék). A legkisebb mértékű GDP-csökkenést (4,5 százalékosat) a második negyedévben Finnország szenvedte el, amelyet Litvánia (5,5 százalék) és Észtország követ (5,6 százalék).
A beruházások, az export-import és a lakossági fogyasztás is jelentősen visszaesett, s ezáltal negatívan befolyásolta a GDP, illetve a gazdaság alakulását. A legnagyobb csapás az exportot érte, amely az április–júniusi időszakban az EU-ban és az euróövezetben egyaránt 18,8 százalékkal bizonyult gyengébbnek az előző negyedévhez képest. Az import is jócskán megcsappant: az eurózónában 18 százalékkal, az EU-ban 17,8 százalékkal volt gyengébb, mint az év első három hónapjában.
A lakossági fogyasztás – ezekhez az adatokhoz viszonyítva – nem is tűnik olyan rossznak, hiszen a második negyedévben „csak” 12,4 százalékkal zsugorodott az euróövezetben és 12 százalékkal az EU-ban.
