Recesszió fojtogatja még az év végén is az EU-tagállamokat, köztük az euróövezet tagjait is. Ettől tartanak a szakértők, akik szerint az új típusú koronavírus-járvány gyors terjedése miatt a kormányok újabb szigorítások bevezetésére kényszerülhetnek, s ennek ismét súlyos gazdasági következményei lehetnek. A britek végleges uniós kilépése pedig csak fokozza majd a gondokat.
Már eddig sem volt rózsás a helyzet, hiszen a II. világháború befejezése óta példátlan recesszió sújtja a világgazdaságot, ami alól az európai rész sem kivétel. A kormányok újabb drákói válságkezelő intézkedései elkerülhetetlennek tűnnek, mert sok EU-tagországban folyamatosan jelentkeznek a megoldandó problémák.
Ezért valószínűtlennek tűnik az Európai Központi Bank várakozása, hogy két év múlva már ismét a járvány előtti szinten teljesít az eurózóna gazdasága. Az viszont biztató fejlemény, hogy az EU főhatalmának számító Németország gazdasága az eddig feltételezettnél jobban teljesíthet. Ez nem száguldást jelent vagy hirtelen felpörgést, hanem a korábban kalkuláltnál mérsékeltebb recessziót.
A szövetségi kormány szeptemberben ismertetett prognózisa szerint Németország bruttó hazai összterméke (GDP) 5,8 százalékot zuhanhat az idén a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett.
Peter Altmaier gazdasági miniszter ezt a félszázalékos különbséget is biztatónak tartja, s úgy véli: a koronavírus-világjárvány hatására bekövetkezett páratlan visszaesés után hazájában gyorsabb lesz a kilábalás a válságból, mint azt korábban gondolták. Az átfogó elemzés ismertetésekor azt sem titkolta el, hogy 2021-ben az eddig várt 5,2 százalékos gazdasági növekedés „csak” 4,4 százalékos lehet Németországban. Az Angela Merkel kancellár vezette kormány ugyanakkor arra számít, hogy a német gazdaság teljesítménye 2022-re már elérheti a járvány előtti szintet.
Berlin úgy ítéli meg, hogy a gazdaság már májusban túljutott a mélyponton, jóllehet a II. világháború vége óta épp a második negyedévben sújtotta a legmélyebb válság. (Akkor a GDP 9,7 százalékkal csökkent az év első három hónapjához képest.). A folyamat azonban megtorpanhat, ha a vírus okozta bonyodalmak miatt ismét széles körű és rendkívül szigorú korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. Ezek ugyanis országszerte komoly zavart és fennakadásokat okozhatnak mind a társadalom, mind a gazdaság működésében.
A Merkel-kabinet intézkedések sokaságával igyekezett enyhíteni a válság hatásait: a gazdaságot ösztönző programokkal segítette, aminek eredményeként az állam az idén majdnem öt százalékkal növelte kiadásait 2019-hez képest. Az akció keretében összesen csaknem ezermilliárd eurót biztosított, illetve folyósított a gazdaság támogatására, amiből nemcsak a vállalkozásoknak, hanem a lakosságnak is jutott.
Az igyekezet ellenére sok cég az alkalmazottak egy részének elbocsátására kényszerült. Ennek ellenére a munkanélküliség nem lódult meg, bár növekedett.
Az új előrejelzés szerint a regisztrált munkanélküliek száma a tavalyi 2,27 millióról az idei év végén elérheti a 2,69 milliót a mintegy 83 millió lakosú országban. A becslés optimista, hisz augusztusban már 2,915 millió állástalant tartott nyilván az illetékes szövetségi hivatal.
