Országok sokaságában okoz egyre nagyobb gondot a koronavírus-járvány újabb hulláma, ám a betegség kiindulópontjaként számon tartott Kínában egész más a helyzet. Csak ezt külföldön sokan nem érzékelik, vagy nem is akarják tudomásul venni, miként némelyek azt az elemzést sem hajlandóak elfogadni, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismertetett októberben. A jelentés ugyanis megerősíti a szervezetnek azt a korábbi megállapítását, amely szerint Kína gazdasága a legnagyobb a világon, immár egyhatoddal túlszárnyalja a második helyre csúszott Egyesült Államokét. A globális gazdaság helyzetéről szóló legújabb összefoglalójában az IMF megállapítja: a kínai bruttó hazai össztermék (GDP) reálértéke 24.200 milliárd dollár (24,2 billió dollár), az Egyesült Államoké pedig 20.800 milliárd dollár (20,8 billió dollár).
Ráadásul ebben az évben Kína lesz az egyetlen nagyobb állam, amely az új típusú koronavírus-járvány okozta globális felfordulás ellenére növekedést könyvelhet el.
Kína lakossága már jó ideje korlátozások és szigorítások nélkül él, gazdasága és exportja növekszik, ipari termelése és az államilag serkentett ingatlanfejlesztések pedig erősödnek. A magánberuházások is meglódultak az ősszel.
Mindez persze nem garancia arra, hogy az ország magával húzza a világgazdaságot is. Az is bizonytalan, hogy meddig tartható fönn a kínai növekedés, ha a külföldi felvevőpiacok sokáig betegeskednek a koronavírus miatt.
Pekingben jelenleg mégis kulcsfontosságúnak tartják, hogy a hazai gazdaság kiválóan teljesített az elmúlt hat hónapban. Az első negyedévben tapasztalt mély recesszió után már erősödni kezdett. A GDP a második negyedévben 3,2 százalékkal, a harmadikban csaknem 4,9 százalékkal növekedett.
Az elemzők többsége a konjunktúra megélénkülésére számít. A derűlátók szerint emelkedik majd a foglalkoztatottak száma is, és a bérek is magasabbak lesznek, ami a lakosságot vásárlása sarkallja, s ezáltal remélhetőleg meglódul a kiskereskedelem.
Az előrejelzések 5-6 százalékos negyedik negyedéves gazdasági növekedésről szólnak. Az év egészére azonban ennél sokkal szerényebb becsléseket fogalmaztak meg a szakemberek. Az IMF 1,9 százalékos, éves GDP-növekedésre számít, a kínai jegybank két százalékosra. Korábban a tíz százalékot is meghaladta ez az érték, ám 2020-ban még a két százalék is nagyon jó eredmény lehet, hiszen az idén az EU-ban és az euróövezetben bő nyolc százalék, az USA-ban (és a világgazdaságban) pedig 4,5 százalék körüli recesszió várható az IMF szerint.
A kínai siker titka, hogy a koronavírus keltette kezdeti zűrzavar után gyorsan és eredményesen elszigetelték az újabb gócpontokat az országban, és tömegesen tesztelték a lakosságot. Az első nagy járványhullám leküzdése után pedig cégek tömege állt át orvosi vagy elektronikai eszközök gyártására és exportjára. A szolgáltatási szektor is életre kelt. Kína részesedése a globális exportból már a nyáron rekordmagas értéket, 16 százalékot ért el.
A kormány közben szép nagy összegekkel (hitelekkel) és adókönnyítésekkel segítette a gazdasági szereplőket.
Több elemző azonban óvatosságra int, s arra figyelmeztet, hogy az export szárnyalása időleges lesz, a hazai fogyasztásnak az egy főre eső jövedelemhez viszonyított aránya pedig csökkent (2019-hez képest), miközben a háztartások, sőt az állam adóssága emelkedett. A kínai vezetés azonban az export erőltetése helyett – hosszú távon – a belső fogyasztás felpörgetésével akarja biztosítani a növekedést.
