Az adai Tisza Horgászegyesület szervezésében az Arankán megtartották a Jó Pajtás Liga második fordulóját.
A versenyt megelőző napon a csapatvezetők egyike pályapróbát végzett, melynek során 180 küszt fogott 60 deka összsúlyban... Többnyire tehát háromgrammosak voltak, holott egy szabványos küsz tízgrammos szokott lenni. Az ilyen apróságból még a szakavatott versenyhorgászok sem tudnak sokat fogni. Két másik csapatvezető viszont a pályával szemközti part mentén vonuló mélyebb árokból termetes dévéreket és karikakeszegeket bűvölt elő. Ismét elhangzott az örökös kérdés: gyomlálni a biztos, de szaporátlan küszt, vagy ráhajtani a bizonytalan nagyra? Erre a kérdésre a szóban forgó verseny sem adott választ.
Azok a küszözők, akik ezt a strapamunkát legalább két órán át győzték, azok jó eredményt értek el. Akik nagyhalaztak, és be is futott nekik, úgyszintén jó szektorhelyezéseket jegyeztek. Csakhogy a nagyhalas kapások az utolsó fél órában következtek be, és addig győzni kellett türelemmel. Aztán ráadásként ennek a halbő harminc percnek is volt egy tízperces hajrája. Ekkor ugyanis teljesen váratlanul termetes törpeharcsák jelentek meg, és felborították a véglegesnek tűnő sorrendet. A versenyt kemény munka előzte meg, mert horgászhelynyi tiszta vízfelületet kellett hasítani a vízi növényzettel átszőtt terepen. Ezt a munkát még senki sem nevezte könnyűnek, és a csapatvezetőket meg segítőiket nem is szokták irigyelni miatta. Már félórányi horgászás után sejteni lehetett, hogy a pályagyőzelmet Bálizs Miklós fogja learatni, hiszen az alvégi szélső poszt ezen a pályán szabályszerűen gazdagon méri a zsákmányt.
Az ezüstkárászok meg a keszegfélék többnyire hullámokban érkeztek horgára. A kiscsoportban az adaiak és a törökbecseiek vívtak nagy csatát, végül mindhárom szektort az adaiak nyerték. A Pálfi fivérek, Péter és Patrik, valamint Aleksza Krisztián rendkívül erős csapatot alkotnak. A csapatbronzot, először a versenysorozat fennállása óta, az egyre jobban horgászó bácsföldváriak nyerték. A nagycsoportban is az adaiak diadalmaskodtak, szoros küzdelemben a temerinieket előzték meg. A szektorpontok alapján holtverseny alakult ki a bronzért, a nagyobb zsákmánynak köszönhetően a péterréveiek megelőzték a törökbecseieket. A lányok mezőnyében – akárcsak olykor világszínvonalú bajnokságokon – az utolsó másodpercek döntöttek. Úgy tűnt, hogy Milica Sovilj és Ljiljana Popov eleméri lányoké lesz az arany meg az ezüst, amikor a szajáni Domonkos Fanni – közvetlenül a verseny lefújása előtt – termetes törpeharcsát zsákmányolt, és győzött.