A szerb kormány július végén fogadta el a 2014 és 2024 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, nyilatkozta lapunknak Juhász Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági államtitkára. Mint megjegyezte, a stratégiában a mezőgazdaság fejlődési irányvonalait határozták meg, valamint azokat a politikai, illetve intézményi reformokat, amelyek meghatározzák a támogatáspolitikát és a vidékfejlesztés politikáját.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a reformok által megbízható, attraktív, jó klíma alakuljon ki ahhoz, hogy a mezőgazdaságban megindulhassanak a fejlesztések. Az a célunk, hogy a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban a termelők biztos bevételi forrással tudjanak számolni – mondta az államtitkár.
A stratégia számba veszi azt is, hogy az előcsatlakozási alapokat, mint például az IPARD, hogyan lehet majd felhasználni és elérhetővé tenni a szerbiai mezőgazdaságnak. Az államtitkár közölte, hogy a stratégia definiálja azokat az intézkedéseket és aktivitásokat, amelyek növelni tudják a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés potenciálját. A stratégia három fejlődési irányvonalat határoz meg a mezőgazdaságnak és a feldolgozóiparnak, az első a fenntartható fejlődési koncepció megalapítása, a második egy olyan fejlődési modell megalkotása, amely meggyorsítja a kezdeti helyzetből történő kimozdulást, a harmadik pedig olyan intézményi, törvényalkotási, agrárpolitikai miliő megteremtése, amelyen belül az EU-s jogharmonizáció szintén építő jellegűen hat a mezőgazdaság fejlődésére.
– Olyan politikai és intézményi keretek megalkotása a feladat, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdaság és kiváltképp a vidék fejlődését. Fontosak az EU-s szabványok átvételei, de úgy, hogy eközben megtartjuk a hagyományos nemzeti különlegességeinket, felismerve a vidékfejlesztés mezőgazdaságban betöltött szerepét. Fenntartható mezőgazdasági fejlődés, felelősségteljes környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés előtérbe helyezése, a termények biztonságának és minőségének előbbre vitele a cél. Azt szeretnénk, hogy a mezőgazdaság 2024-re olyan versenyképes része legyen a gazdaságnak, amely tudásra és az innovatív, új technológiákra alapulva megfelel a hazai és a külföldi piacoknak. Feladatként tűzi még ki a stratégia az élhető falukép, élhető vidék kialakítását is, vagyis, hogy a falu ténylegesen olyan hely legyen, ahol meg lehet élni a munkából, és a fiatalok nem kényszerülnek elköltözni onnan – magyarázta az államtitkár.
A stratégiai célok közé tartozik a termelés növelése, a tudástranszfer és a logisztika fejlesztése, illetve a versenyképességnövelés technológiai szempontból is. Továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos fenntartható gazdálkodási normatíva kidolgozása, a vidéken élők béreinek növelése és a szegénység csökkentése, valamint a szociális struktúra növelése. Ezenkívül nagy hangsúlyt fektet a stratégia a természeti kincsek, illetve a kulturális és természeti örökség megőrzésére.
– A stratégia külön kitér a mezőgazdaság természeti és emberi erőforrásainak megőrzésére azokban a régiókban, ahol korlátozott mezőgazdasági lehetőségek vannak – mondta Juhász Attila.
Az államtitkár szavai szerint a stratégia előirányozza, hogy a költségvetési keretek – az EU-s alapok figyelembevételével – hogyan alakuljanak, mennyire nőjenek a megjelölt időszakban. 2013-ban a direkt kifizetésekre 230 millió euró került, 2024-re, illetve az EU-s csatlakozás pillanatára azonban 680 millió eurót irányoz elő a stratégia, a vidékfejlesztéssel kapcsolatos támogatások tavaly 20 millió eurót tettek ki, a csatlakozásig ezt az összeget 750 millió euróra emelnék, a külön támogatásokat pedig 30 millióról (állategészségügy, a növényvédelem támogatása) a csatlakozás pillanatára 110 millió euróra növelnék. A mezőgazdasági költségvetés 2013-ban összesen 280 millió euró volt, viszont a csatlakozás pillanatában – a stratégia szerint – 1540 millió euró lenne.
