A szerb kormány elkészítette a termőföldről szóló törvény módosításainak tervezetét, amelyet augusztus 18-ig közvitára bocsátott. A módosítási tervezettel kapcsolatos közvitát pénteken a szabadkai Magyar Házban tartották meg, amelyet Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a Szerbiai Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, Juhász Attila, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára és Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkár vezetett. Fremond Árpád a közvita elején kijelentette, hogy nem változik meg az egész törvény, hanem csupán bizonyos szakaszai, és ezekre a szakaszokra lehet módosításokat javasolni.
– A javaslatokat a közvita során el kell küldeni a mezőgazdasági minisztériumnak, és azután, miután meglátjuk, hogy a javaslatokból melyek kerültek be a tervezetbe, dönti el a VMSZ, hogy milyen módosítási indítványokat ad át a képviselőházban. Minél több szervezet vagy szakember küldi el véleményét a kormánynak, annál hatékonyabban tudjuk képviselni a parlamentben az érdekeiket – magyarázta Fremond.
Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár a módosításokról beszélve elmondta, hogy a törvénymódosítások igyekeznek előtérbe helyezni a kistermelőket, állami földek megvásárlásával hatalmazza fel majd a bejegyzett gazdaságokat, ez pedig segítheti a fennmaradásukat és fejlődésüket.
– Legfeljebb 30 hektáros földet tulajdonló gazdák vásárolhatnak majd legfeljebb 20 hektár földet, és 5 éves határidőn belül kell majd kifizetniük – mondta Juhász Attila.
Az államtitkár fontosnak nevezte még, hogy a mezőgazdasági minisztérium magasabb szinten törődne a termőföldekkel, hiszen az országban lévő 490 ezer hektárnyi állami föld 50 százaléka van csak legálisan kiadva, a megmaradt 50 százalékához pedig illegálisan jutottak hozzá egyes termelők. A törvénytervezet szerint sokkal szigorúbbak lesznek az illegálisan művelt termőfölddel kapcsolatos szankciók.
A földtörvény tervezett módosítása szigorú feltételekhez köti majd az állami földek bérbeadását, az ebből származó bevételeknek 40 százaléka az önkormányzatokat, 30 százaléka a tartományi, 30 százaléka pedig a köztársasági költségvetést illeti, viszont a 30 százalékos köztársasági rész 5 százaléka a jégvédelmi rendszer fenntartására lesz átcsoportosítva.
– A törvénymódosítási tervezet szerint az önkormányzatok által bérbe adott állami földek esetében elsőbbségi jogon szerezhet földet az, aki valamilyen módon befektetni szeretne – magyarázta az államtitkár.
Fremond Árpád a törvénytervezet részletes bemutatásakor pozitív változtatásnak nevezte, hogy a termőföldet nem lehet többet egy tollvonással, egyszerűen átminősíteni.
– Újdonság még az úgynevezett vetési, termelői napló bevezetése, amelyet minden termelő köteles lesz majd vezetni, valamint az önkormányzatnak kötelessége lesz mezőgazdasági mérnököt alkalmaznia az állami földek bérbeadását irányító testületben – mondta a parlamenti képviselő, majd hozzátette, hogy az állami földek bérbeadását elhúzó önkormányzatok számára olyan szigorítást léptetnek majd életbe, amely szerint a pénzügyminiszter megszüntetheti az önkormányzat számára az átutalásokat.
Újdonság még, hogy bérmentve lehet majd olyan földterületeket kiadni, amelyeket eddig soha nem tudtak kiadni (meg nem épült tározók, nehezen művelhető földek stb.), ezeket a területeket 5 évre lehet majd kiadni, de a bérlést akár 20 évre is meg lehet majd hosszabbítani. Amennyiben 10 hektár alatti terület bérlését hosszabbítanák meg, akkor az átlagbérbeadás összegének 10 százalékát kell majd befizetnie a bérbevevőnek, ha 50 hektárig terjedő területet, akkor az átlagbérbeadás 40 százalékát, ha pedig 50 hektárt meghaladó területet, akkor 60 százalékát. A parlamenti képviselő szerint a módosításokban vitatott kérdés a befektetőket illető elsőbbségi jog, mivel az állami földek 30 százalékát 30 évre adnák ki így, és ebből a folyamatból a külföldi befektetők nincsenek kizárva.
– Félő, hogy a hazai termelőink nem tudnak majd versenyképesek lenni a külföldi befektetőkkel szemben. Vitatott kérdés még, hogy az előbérleti jog után maradt összterület felét lehet csak majd az állattenyésztőknek kiadni. Pozitív viszont, hogy az előbérleti jog szerint 200 hektárnál több termőföldet egyetlen állattenyésztő sem kaphat – hangsúlyozta Fremond.
A licitáció első körében azon termelők vehetnek részt, akik legalább 3 éve bejegyzett, aktív státuszú termelők, az adott kataszteri község területén élnek, valamint mezőgazdasági termelőként fizetik a nyugdíj- és egészségügyi járulékot. A licitáció kétkörös lesz, és a második körben való részvételhez elég aktív státuszú termelőnek lenni. Változás még, hogy határ menti övezetekben lévő állami termőföldeket csak akkor lehet megvásárolni, ha az legalább 10 kilométerre van az országhatártól (jelenleg ez a korlátozás 30 kilométer).
A közvitán megjelent termelők és önkormányzati képviselők nem értettek egyet azzal, hogy az állami földterületek 30 százalékát a nagyberuházók, köztük a külföldi befektetők hosszabb távra, 30 évre vehessék bérbe, az állattenyésztő-egyesületek képviselői azzal kapcsolatos félelmeiknek adtak hangot, hogy egyáltalán nem juthatnak majd földhöz, az önkormányzati képviselők pedig arról beszéltek, hogy nem tudják majd kifizetni a mezőgazdasági mérnökök juttatásait.
A közvitán számos javaslat született, a többi között az, hogy az állam oldja meg a mezőgazdasági mérnökök juttatását. Elsőbbségi jogon az állami földek legfeljebb 10 százalékát lehessen 10 évre bérbe adni, minden egyes termelőnek bérléskor és termőföld vásárlásakor egyaránt legalább 5 éve bejelentett lakcíme legyen a szóban forgó kataszteri községben, a vásárlásnál is vegyék figyelembe azt, hogy a vásárló mezőgazdasági termelőként fizeti a nyugdíj és egészségügyi járulékot, továbbá 100 hektár lehessen a maximum kibérelhető földterület, illetve a 40 évnél fiatalabb termelők valamilyen formában előnyt kaphassanak. Ezenkívül azt javasolták még, hogy a határövezetben megvásárolható állami földek határtól való minimális távolsága csökkenjen le 300 méterre, a megvásárolt termőföld lefizetési határideje 10 év legyen, a vásárlásokból befolyt összeg felét mezőgazdasági fejlesztési alapba tegyék, valamint az állattenyésztők ne csak a kiadásra kerülő termőföld felét bérelhessék.
