Elfogyott a pénz – nincs több rakéta. Mi fog történni a legközelebbi ítéletidő alkalmával? Régi mese. Tavaly ilyenkor ugyanerről a problémáról írtunk. A jégvédelem ugyanis már akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor a kalász formálódott a búzatáblákon. És ez a kérdés az idén kimondottan aktuális, mert úgy látszik, hogy bőséges lesz az égi áldás. Eső, zivatar, jégeső, mostanság a legyakoribb szavak a meteoroloógiai előrejelzésekben. Vajdaságban már sok helyütt esett ezen a tavaszon jég, szerencsére esővel jött, a károk egyelőre nem végzetesek. Egyelőre. De a nyár még csak ezután következik. A múlt héten pedig Vajdaság-szerte durrogtak a légvédelmi agyúk: Zombortól Zentáig, Újvidék környékén... Tavaly ilyenkor csupán egy hét alatt 590 jégvédelmi rakétát lőttek ki Vajdaság területén.
Még valahol a múlt hónap elején olyan hírek röppentek fel, hogy az állam a közalkalmazottak létszámleépítését éppen a Köztársasági Hidrometeorológiai Szolgálatban kezdi. Mert úgymond ésszerűsítésre készül, elbocsátások lesznek, méghozzá éppen a jégvédelmi szakszolgálatban. Miért éppen itt? A felelet az előzmények ismeretében rejlik: az említett szakszolgálatból ugyanis még a tavasszal figyelmeztettek: nincs elég jégvédelmi rakéta. Tavalyról állítólag 8000 rakéta maradt fenn, további 4500 megrendelésére van pénz az államkasszában, de hiányzik az a 200 millió dinár, amely további 7000 rakéta beszerzésére és gyártására lenne szükséges. És nagyjából ezzel be is fejeződött a dolog. Mindmáig ugyanis nem tudni, hogy az utóbbi egy hónapban megrendelte-e a mezőgazdasdági minisztérium a rakétákat a gyártóknál. A jégvédelmi szakszolgálat is hallgat, mert lehet, hogy megfélelmlítette az ott dolgozókat a leépítésre vonatkozó hír. A termelők pedig nézhetik az eget és imádkozhatnak. Lehet, hogy szerencséjük lesz és elkerüli őket a rossz idő.
Vajdaságban három radarközpont működik. A méregdrága, korszerű berendezéseiket csak a 2000 utáni években sikerült megvásárolni, mivel a múlt század 90-es éveiben az ország ellen bevezetett gazdasági zárlat miatt ezeket a katonai célokra is használható radarokat nem lehetett importálni az országba. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a jégvédelem kerek egészt képez, és meg tudja védeni a hazai mezőgazdaságot a túlméretezett elemi csapástól, a jégveréstől. Most azonban sokan azt hangoztatják, nem csupán pénztelenségről van szó, hanem a jégvédelem célszerű és tervezett leépítését szorgalmazza valaki. De ki az a valaki? Kinek felene meg legjobban, hogy a hazai gazda tönkremenjen? Hogy netán eladja a földjét, hogy végleg felhagyjon a gazdálkodással?
De hol tartanak a szomszédjaink? Az elavult rakétás jégvédelmi rendszernél vannak újabbak, hatékonyabbak. Igaz, hogy telepítésük pénzigényes, de a befektetés megtérül. Szakemberek szerint 1 dinár befektetés 21 dinár terményt véd meg a jégkártól. Horvátországban a francia technológiájú, generátoros rendszert a rakétással együtt használják.
Néhány évvel ezelőtt még arról is volt szó, hogy Horvátország és Szerbia repülőgépekből közösen elháríthatnák a jégkár veszélyének jelentős részét. Ez a megoldás olcsóbb lett volna, mint a rakétás, de hogy a két ország között miért is nem került sor együttműködésre ezen a területen, mindmáig titok maradt. Mint ahogyan az is titok marad, hogy nem sikerült eddig beteremteni azt a 200 millió dinárt, amely a rakéták megvásárlására szükséges, ha tudjuk, hogy csupán az üzemanyagra megfizetett akcízákból évente 23 milliárd dinár folyik be az államkasszába.
