Egyelőre még senki sem merészkedik becslésekbe, hány százalékos lesz a terméskiesés. Mást állít a szakma és mást a politika. No meg azok, akik közel állnak hozzá. Mindenkinek megvannak a maga számításai
Miroslav Malešević, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere a múlt héten úgy nyilatkozott, szinte minden növény megsínylette a kiadós esőt, leginkább pedig az őszi kalászosok, melyeknél 15–20 százalékos terméskiesésre van kilátás. Szerinte nemcsak az okoz gondot, hogy számos helyen a víz a kalászig ér, hanem az is, hogy a csapadékos és hideg idő miatt késik a búza virágzása, nem indulhat be kelleőképpen a fotoszintézis, azaz a szemek fejlődése, mivel ehhez a folyamathoz a nappali felmelegedésnek 20 fok fölöttinek kellene lennie. A bajt csak tetőzi, hogy számos helyen szélvihar volt, megdőlt a búza, és ha tovább folytatódnak az esők, akkor az ilyen helyeken rothadni kezd a termés. Most már biztosra vehető, jócskán késni fog az aratás, ami csak növeli a veszélyét annak, hogy a mostoha időjárás bizony az idén alaposan elronthatja a gazdák számításait.
Meglepőn hangzik, de van benne logika, hogy a terméskiesés jót hozhat a gazdáknak, mert végső soron növekedhetne a gabona ára, hiszen kevesebb lesz belőle. Erre már több helyről is utaltak a napokban. A búza jelenleg nem kell senkinek. Ez pedig azért van, mert nagyok az átmeneti tartalékok, a fölösleget nem exportáltuk, a malmok pedig már bebiztosították magukat a talpon álló búza elővétele révén, és beszerezték a nyersanyagot, amelyhez cserekereskedelem révén jutottak hozzá még a tavasszal.
Mást állít a politika. Vagyis azok, akik közel állnak hozzá. Milan Prostran, a köztársasági gazdasági kamara mezőgazdasági ágazati bizottságának az elnöke szerint például: nincs különösebb gond. A búzánál legfeljebb 3000–4000 hektáron lehet baj, ahol megjelentek a belvizek, de szerinte korai beszélni a terméskiesésről, és ha esetleg lesz is, jót is hozhat a gazdáknak, mivel jelentős gabonatartalékai vannak az országnak, és az esetleges terméskiesés csak növelné a búza jelenlegi kimondottan alacsony árát.
Az időjárási viszonyok negatívan hatnak nemcsak az őszi kalászosok, hanem a tavaszi kapásnövények fejlődésére is. Vonatkozik ez egyaránt a kukoricára, szójára, napraforgóra, de még a cukorrépára is. Mert az alacsony hőmérséklet szinte leállította a fejlődésüket, a gaz pedig burjánzik és várható, hogy a különböző növényi betegségek fokozottan támadnak. A másik baj, hogy a műtrágyával kijuttatott tápanyagot a mélyebb talajrétekbe mosta le az eső, a másik pedig, hogy a növényzet gyökere nem fejlődik kellőképpen, azaz nem hatol mélyebbre, így ha netán egyszer megfordul az idő, szárazság lesz, tápanyag nélkül marad a vetés.
