A 2007-es, 2008-as és 2009-es aszályos években a takarmánycirok, ez a szárazságtűrő és melegigényes növény bebizonyíthatta, hogy miért érdemes vetni. Ezekben az években augusztus 15-e és szeptember 25-e között a kukorica mind elszáradt, a takarmánycirok pedig még mindig zöldellt – hangsúlyozza a cirok előnyeiről szólva Pataki Imre. Mint silótakarmány a silókukoricával együtt is vethető, szárazság esetén pótolhatja a hiányzó nedvességtartalmat. Zöldtakarmányként használva pedig vegetációs idejében többször kaszálható ez az újrasarjadó növény.
Dr. Pataki Imre
Az éghajlatváltozás, azaz a globális fölmelegedés miatt, amit a tudósok ma már tényként kezelnek, érdemes elgondolkodnunk olyan új növényfajták termesztésén, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a meleget. A takarmánycirok pontosan egy ilyen növény. A vajdasági gazda számára nem is ismeretlen a termesztése, habár az utóbbi időszakban kevesebben vetik. Pataki Imrével, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet magtisztító részlegének a vezetőjével arról beszélgettünk, hogy miért is válhatna újból a vajdasági állattenyésztők nélkülözhetetlen kultúrnövényévé a takarmánycirok.
A zentagunarasi születésű, Kishegyesen élő szakember szakterülete a takarmánynövények. A napokban szerezte meg doktorátusát az Újvidéki Mezőgazdasági Karon, disszertációjának a témája a takarmánycirok nemesítése volt.
– A cirok mélyreható, nagy fölszívó képességű gyökérzettel rendelkezik, éppen ezért a vizet, a tápanyagokat jobban ki tudja csikarni a földből, mint a többi haszonnövény. Nemcsak a kiváló hozam miatt érdemes elgondolkodni a vetésén. A tudományos eredményekre alapozva az állatorvosok azt ajánlják, hogy a teheneket és a többi kérődző állatot olyan takarmánnyal etessük, amellyel lehetőleg az egész évet lefedhetjük, mert akkor a tehenek gyomrában a kialakult bélflóra nem kell, hogy változzon. Így érhető el a legnagyobb tejátlag, a túlságosan változatos étrend a bélben lévő mikroflóra miatt ugyanis rossz hatással lehet a termelékenységre. A cirok pontosan egy ilyen növény, amelyet többször is levághatunk egy évben. Ennek köszönhetően a tehenek mindig egy fiatal, lédús növényt ehetnek, ami biztos, hogy az egyik kedvenc táplálékuk lesz, ugyanis nincs benne sok cellulóz, nagyon jó az emészthetősége. Van egy másik felhasználási módja is ennek a növénynek. Egyszeri termesztésben silótakarmányként is hasznosíthatjuk – sorolja a cirok előnyeit Pataki Imre.
– A kétszeri vagy a háromszori kaszálás az ajánlott?
– Lehet háromszor is, de akkor valamivel kisebb lesz a termés. Kétkaszálásos rendszerben nagyobb hozamot ad, mint a silókukorica.
– Az idei ugyan csapadékos év volt, de ha visszatekintünk, akkor az utóbbi időszakban egyre több az aszályos év. Ilyen éghajlati viszonyok között az is a termesztése mellett szól, hogy a cirok szárazságtűrő és melegigényes növény...
– Az utóbbi években, nem számítva az idei esztendőt, 2007 óta, augusztus 15-től szeptember 15-ig többnyire nagy szárazságok voltak, a kukoricák teljesen elszáradtak. Akik silót akart készíteni belőle, s nem léptek időben, azoknak a silómasszát nedvesíteniük kellett, más anyagokat kellett hozzáadniuk. Mi, itt az intézetben lédús növényeket válogattunk ki a nemesítésnél. Ezek képesek pótolni azt a nedvességet, ami szárazság esetén hiányozhat a silókukoricából. A cirok a szemet úgy is megérleli, hogy maga a növény teljesen zöld marad. Az említett három aszályos évben azt tapasztalhattuk, hogy a cirok zöld maradt, a kukorica viszont teljesen megszáradt.
Kiváló silótakarmány
– Az emberek, egyébként érthetően, gyakran idegenkednek az újfajta megoldásoktól. Maradnak inkább a jól bevált módszer, a kukorica silózása mellett...
– Vannak, akik nem mernek belevágni tisztán csak a cirok silózásába, nekik azt ajánljuk, hogy keverve ültessék el a két növényt, egy sor kukorica mellé egy sor takarmánycirkot. Olyanok is akadnak, akik összekeverve juttatják a földbe a kukorica- és a cirokmagot, de én azt javaslom a termelőknek, hogy ehelyett inkább egy sor kukoricát és egy sor cirkot ültessenek, mert a vetőgépet beállítva így mindkét kultúránál el lehet érni a jó terméseredményhez szükséges optimális tőszámot. A hibridcirkok nagy növésű, bokrosodó növények, ha valami okból kimarad egy tőszám, akkor a hiányt a bokrosodással pótolják. Minél több szabad helye van, annál több sarjnövény hajt ki a tőből.
– Hány centiméteres tőtávolságra ültessük?
– A silócirkokat 70 centiméteres sortávolság mellett 10-12 centiméteres tőtávolságra kell ültetni.
– Hogyan történik a betakarítás a kukoricával való együttes vetés esetén?
– Nem kell hozzá különleges eljárás. Ha egysoros a silókombájn, akkor körbejárva a földön egyszer a kukoricát silózza, a következő fordulóban a takarmánycirkot. A pótkocsiba juttatáskor a magok összekeverednek. A nemesítésnél az intézetben arra is törekedtünk, hogy olyan genotípusokat válasszunk, amelyeknek a leve édes, így a savas erjedésnél, ha a kukorica nem, akkor a silócirok biztosítja a szükséges cukormennyiséget, ami a masszát konzerválja.
– Miként oldható meg a gyomirtás a kukoricával való együttvetésnél?
– A kukorica és a cirok hasonló növények, csak arra kell ügyelni, hogy ne használjuk azokat a gyomirtókat, amelyek a fenyércirok – tehát a vadcirok – ellen valók, mert akkor kiirtjuk a takarmánycirkot is.
– Szakemberként mit mondana a takarmánycirok beltartalmi értékéről?
– A pillangósnövényekben, a lucernában, a borsóban, a bükkönyben, a vörösherében a fehérjetartalom 20 százalék fölött van. A takarmányborsóban például, ha a szemet nézzük, 24-25 százalék a proteintartalom. Az én takarmánycirok hibridjeimben a fehérjetartalom 11 százalék. E tekintetben a kukorica és a cirkok elmaradnak a pillangósnövényektől, nekik más előnyük van, ezeknek a növényeknek a táperejük a nagy. A kukorica és a cirok is szénhidráttartalmú növény, emiatt energiatakarmánynak nevezik őket. A fehérje csak a tej- és a húsminőségre hat ki.
– A magas szénhidráttartalma miatt kedvelhetik annyira a jószágok a takarmánycirkot?
– Hadd meséljek el válaszként egy rövid történetet. Szülőfalumban, Zentagunarason a szomszédunknak, akinek nagy tehenészete van, adtam az általam nemesített cirokból, aki összekeverve vetette el a cirkot és a kukoricát. Augusztus végén jártam ott, akkor még egy magasságban volt a kukorica és a cirok, szeptemberben már 60-70 centiméterrel túlnőtt rajta. Törtünk ekkor egy kis cirokszárat, és megkóstoltattam vele a nedvét. Csak most jöttem rá – mondta ekkor meglepődve –, hogy miért eszik annyira a tehenek a cirkot. Azért, mert ennyire édes a leve.
Az ideális növény után kutatva – A nemesítésnél a kutató előtt mindig ott lebeg egy ideáltípus, amit el szeretnénk érni. A takarmányciroknál a mi ideáltípusunk a 2,5-től 2,7 méter magasságig megnövő növény, amely a 70 centiméteres sortávolság és a 10-12 centiméteres tőtávolság mellett egy hektáron több mint 10 vagon zöldtömeget ad. Ennek egynegyede szárazanyag kellene, hogy legyen, amit az állatok hasznosíthatnak – magyarázza Pataki Imre a doktori disszertációja témáját ismertetve. – A cirkoknál a legfontosabb a hozam. Ezt több összetevő határozza meg: munkámban a növénymagasság, a szárvastagság, a levélszélesség, a levélhosszúság, a zöldtömeg, a szárazanyag, a fehérjetartalom és a cellulóztartalom szerint vizsgáltuk. Egy matematikai modell alapján számítottuk ki, miként öröklődnek ezek a tulajdonságok, hogyan lehet kiválasztani a szülővonalakat, milyen bizonyossággal kaphatjuk meg a várt eredményt. A többéves kutatómunka alapján egy útmutatót kaptunk, hogy miként lehet ebből a nagy tömegből kiválogatni a szülővonalakat, milyen keresztezéseket kell végrehajtani a jobb eredmény érdekében. A tudományos munka, amit én folytattam, annak a széles körű kutatásnak a keretén belül értékelhető igazán, amit mi a takarmánycirok nemesítése terén itt az intézetben végzünk. A munka során fejlesztettem ki az első hibridem, az NS Csikért, amit azonban később leállítottunk, mert nem volt elegendő cukortartalom a lében. Utána nemesítettük ki az NS Silokinget, ami egy kiváló hibrid, jó zöldtömeget ad és lédús szárú. |
