Országos szinten 7 millió tonna kukorica termett az idén, belőle 2 millió exportra kerül. Betakarítás után a morzsolt (szárítatlan) kukoricát kilogrammonként mintegy 14 dináros áron fizették ki a termelőknek, most tonnánként 175 euróért értékesítik külföldön exportőreink. Ha ennek a kukoricának legalább egy részét jószágtenyésztésre használnánk, és nem nyersanyagként értékesítenénk, jelentős bevételre tehetnénk szert. Erről a tematikáról beszélt a múlt héten Újvidéken dr. Vitomir Vidović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának a tanára az Agrárújságírók Egyesülete által megszervezett kerekasztal-beszélgetésen.
– Szerbiában jelenleg 4 millió sertést hizlalnak a gazdák, pedig optimális lehetőségeink 14 millió egyed tenyésztését tennék lehetővé. Ezáltal mintegy 160 000–200 000 új munkahely nyílhatna, s csupán a tőkehúsexportból 2 milliárd dollárt kesresheténk évente. Ha viszont tartósított húskészítményként értékesítenénk a kivitelre szánt sertéshúst, akkor a jövedelem az említettnek a 2,5–3-szorosa is lehetne, hangoztatta dr. Vidović.
– Gyakorlatilag most nincs kivitel, pedig húsz évvel ezelőtt évente 763 millió dollárt tett ki a disznóhúsexportunk értéke. Egészen biztos, export nélkül nincs jövője a hazai jószágtenyésztésnek, kivitel pedig mindadig nem lesz, amíg az állam nem szünteti meg a sertéspestis elleni védőoltás alkalmazását, mert, mint a kutatások is kimutatták, ez a vakcina bizonyos esetekben rákkeltő hatású lehet. A jelek szerint újév után végleg megszűnik a vakcinázás, de addig, még egy utolsó vakcinázási hullám lesz, hallottuk a professzortól.
– A sertéspestis vírushordozója a vaddisznó. Ennek a fajnak a tartását legcélszerűbb lenne rezervátumokra korlátozni. De a sertéspestist nehezen lehet legyőzni, különösen ott, ahol ételmaradékkal történik a hizlalás. |
– A sertéspestis vírushordozója a vaddisznó. Ennek a fajnak a tartását legcélszerűbb lenne rezervátumokra korlátozni. De a sertéspestist nehezen lehet legyőzni, különösen ott, ahol ételmaradékkal történik a hizlalás.
Ahhoz pedig, hogy versenyképes legyen a hazai disznótenyésztés, pénz kell, mégpedig – sok pénz. Mivel itthoni forrásokból lehetelen előteremteni, helyettünk valószínűleg a tehetős külföldiek szervezik majd meg a hizlalást: hollandok, dánok, németek. Nagyon gyorsan itt lesznek, állítja dr. Major Ferenc, a sertéstenyésztők egyesületének az elnöke, aki szintén részt vett a beszélgetésben.
Amíg mi pangunk, a világ fejlődik. A disznótenyésztést nyugaton automatizálták, olannyira helyettesítették az emberi munkát, hogy például félmillió sertés tenyésztéséhez mindössze 1 munkás elegendő.
Mennyibe kerül külföldön a kukorica? – Dániában, dinárba átszámítva jelenleg 29 dinárba kerül a kukorica, igaz a dánok nem kukoricát, hanem búzát használank a 24 milliós állomány takarmányozásának az alapanyagaként, jelentette ki Đorđe Bugarin, a Vajdasági Gazdasági Kamara mezőgazdasági ágazati társulásának az elnöke, majd hozzáfűzte: – A mostani áldatlan helyzet a téves magánosítási modell eredménye. A húsfeldolgozó ipart külön szabályok szerint kellett volna privatizálni, mert a vágóhidak nem csavargyárak. A vágóhidaknak szövetkezeti tulajdonban kellet volna maradniuk, ezáltal a termelőknek közvetlen beleszólásuk lehetett volan az árak alakulásába, mondta Bugarin. |
