Nagyjából ugyanaz történik szűkebb Szerbiában, mint Vajdaságban. Amikor elérkezik a termékbetakarítás ideje, az árak szégyenletesen alacsony szintre süllyednek, hirtelen, bejelentés nélkül. A felvásárlók különböző magyarázatokkal pedig szolgálnak a hoppon maradt termelőknek: világválság, rossz időjárás, pénztelenség, áramellátási gondok...
Az ariljei málnatermesztők terméke világszerte ismert, mert málnájuk a legminőségesebbek közé tartozik a világon, azaz nyugodtan vetekedhet a lengyel vagy a dél-amerikaival. A nyugati piacra szánt az ariljei málnát kilogrammonként 2,7–3 euróért tudták a felvásárlók értékesíteni, most viszont 2,2–2,6 euróért. Itthon a felvásárlási ára éveken át magas volt, mindenki elégedett volt, de az idén a felvásárlók kilónként 100, vagy annál kevesebb dinárt voltak hajlandók fizetni érte, ami miatt a termelők tiltakozásba kezdtek.
A mezőgazdasági minisztérium akcióba lépett, de valójában nem kényszeríthette a felvásárlókat, hogy változtassák meg az árakat, hanem inkább a formai hiányosságokra hivatkozva fenyítette meg őket, vagy pedig szabálysértési eljárást kezdeményezett ellenük. Érdekes volt végighallgatni a felvásárlók érveléseit, hogy miért is kínálnak olyan alacsony árat a termelőknek. Egyik ilyen például, hogy az ariljei község hűtőház-tulajdonosai hatalmas károkat szenvedtek, mert áram nélkül maradtak, a szerbiai villanygazdaság ugyanis nem kapcsolt rá egy trafóállomást a hálózatra, ami miatt beállt az áramszünet. A hűtőházakban egy éjszaka alatt sok termés megromlott, ami miatt a málnát el kell majd dobni. Egyik hűtőházas például 20 tonnáról beszél. A felvásárlók most azzal fenyegetőznek, hogy beperelik a villanygazdaságot. Van egy másik magyarázat is: az, hogy a hűtőházakban tavalyról 25 000 tonna maradt, ezért van gond a felvásárlással, de a termelők úgy tudják, hogy ez nem fedi a valóságot, s hogy a felvásárlók így próbálják letörni a hazai árakat, miközben hatalmas haszonra tesznek szert a kivitelből.
Nem valami jó helyzetben vannak a Kuršumlija és Prokuplje község területén működő meggytermelők sem. Nekik mindössze 12 dinárt kínálnak a felvásárlók a termésért. A termelők tanácstalanok, vakon fenyegetőznek, hogy a meggyet folyóba öntik, hiszen a meggyszedőknek minden kilogramm után 10 dinárt fizetnek munkájukért.
Itt mondjuk el, hogy a hazai boltokban fél kiló meggy ára többszörösen meghaladja a felvásárlási árat, pontosabban fél kilogramm kimagozott fagyasztott meggyet a nagykereskedelmi láncolatokban valamivel több mint 80 dinárért árusítanak. Az újvidéki piacokon pedig a málnát a szezon kezdetekor kilogrammonként 220–250, jelen pillanatban pedig 200 dinárért veheti meg az, akinek van pénze rá.
