Az egyik legnagyobb mézhozammal kecsegtető méhlegelő a napraforgó. Ideális környezeti feltételek mellett egy hektárnyi területről mintegy 150 kilogramm mézet és több mint 80 kilogramm virágport tudnak begyűjteni a méhek.
Az utóbbi néhány évben a napraforgó lett Vajdaság első számú méhlegelője. Elhúzódó, gyakran 30-40 napig tartó virágzása lehetővé teszi, hogy a méhek a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó nektárt és virágport. A napraforgónektár mintegy 70%-a szárazanyag, amelynek fő alkotóelemei a gyümölcs- és szőlőcukor, valamint a szaharóz. Legjobban akkor mézel, ha a virágzás előtt csapadékos az időjárás, a virágzás alatt pedig meleg és szélcsendes idő van, reggeli harmattal, 24-300C nappali hőmérséklettel és 60-65%-os páratartalommal. A kaptárak napi súlygyarapodása elérheti a 8 kilogrammot is. A napraforgóméz jellegzetessége, hogy a pergetés után 15-20 nap múlva megkristályosodik a benne nagy arányban jelenlévő gyümölcscukor miatt.
Az erős, de nem rajzás előtt álló méhcsaládok, a méztér kellő bővítése, az egészséges anyaméh, a Varroa atka visszaszorítása mind-mind előfeltétele annak, hogy a méhek a legnagyobb mértékben ki tudják használni ezt a legelőt.
A méhésznek is több időt kell a méhesben tölteni. Megtörténhet ugyanis egy meglepetésszerűen nagy hozam, ami a méztér gyors megtelítődését eredményezi. Az idejekorán elvégzett pergetés is feltétele a legelő jó kihasználásának. De nem csak a méz elvétele miatt fontos a méhész jelenléte. Az anyaméh cseréje, a kaptárak bővítése, a műlépes keretek beadása, a rajzás meggátlása is ebben az időszakban aktuális.
Az újabb hibridek lényegesen több nektárt termelnek, mint őseik, így ezekre a parcellákra több méhcsalád is elhelyezhető. Általában hektáronként két családot számolnak, ez elegendő a virágok megporzásához és a méhek is kellő mennyiségű nektárhoz és virágporhoz juthatnak. Ilyen körülmények mellett akár 40 kilogramm feletti átlaghozammal is lehet számolni. A napi nektárhozam eltérő a virágzás különböző fázisaiban. A legnagyobb július 10-e és 20-a között, ez után enyhén visszaesik, míg augusztus elején alig éri el a napi egy kilogrammot kaptáranként.
A méhek a napraforgó beporzásával mintegy 60%-ban javítanak a terméshozamon is. Romániai szakemberek évek óta végeztek ilyen irányú kísérleteket. Az eredményekből kitűnik, hogy azon a parcellán, amelyen a méhek végezték el a virágok megtermékenyítését, hektáronként mintegy 340 kilogrammal nagyobb volt a hozam, mint azokon a parcellákon, amelyeket nem látogattak a méhek. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a méhek által beporzott virágból kifejlődött napraforgószemnek lényegesen nagyobb az olajtartalma, valamint a csíraképessége is jobb. Mindezt hektáronként egy méhcsaláddal érték el.
Amennyiben csak 25%-os termésnövekedést veszünk alapul, már az is jelentős előrelépés lenne a hazai gazdaság számára. A vándorlás a napraforgólegelőre azonban költséges, a kapott méz értéke nem mindig fedezi a kiadásokat. A méhkaptárak szállítási költségeinek részbeni megtérítése sokat segítene a méhészet fejlődésében.
Egyébként számos kutatás foglalkozott már a méhek megporzó munkájával világszerte és arra a következtetésre jutottak, hogy a megporzásból származó haszon 20-30-szorosa az összes méhtermékből befolyó összegnek.
