Helyesebb volna a fölvásárlás helyett modern földrablásról beszélni, hiszen a kiszolgáltatott, sok helyütt éhező lakosságnak nincsenek eszközei, amivel szembeszegülhetnének a gazdagok mérhetetlen mennyiségű pénzben mérhető hatalmának és akaratának. Akiket természetesen, nyilván a busás haszon fejében, az ezekben az országokban jelen lévő politikai vezetés is kiszolgál. Ez az elhallgatott tény még inkább alátámasztja, hogy amit itt jogi értelemben földvásárlásnak nevezünk, az erkölcsi értelemben közönséges földrablás.
A világ legfejlettebb országainak múlt heti L`aquilai találkozóján a mezőgazdaság és a mind súlyosabb élelmiszerhiány képezték az egyik központi témát. Az írás születésekor még nem zárult le az olaszországi G8 csúcstalálkozó, de a jól értesült londoni Financial Times által kiszivárogtatott hír alapján már az ülés lezárulása előtt tudhattuk, hogy a zárónyilatkozatban a legfejlettebb országok vezetői azt ígérik majd, hogy az elkövetkező három évben több mint 12 milliárd dollárt fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez az összeg kimondva hatalmasnak tűnik, de a világméretű probléma nagyságát ismerve már nem: a tüneti kezelésnél többre nem futhatja belőle. Arról nem is szólva, hogy ez pusztán csak egy semmire sem kötelező ígéret.
A találkozón Aszo Taro japán miniszterelnök vetette föl a földvásárlás megoldandó problémáját, ami a szegény országok rovására történik tovább rontva ezzel a már így is kétségbeejtő helyzeten. (Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO legújabb adatai szerint több mint egymilliárd ember éhezik a világon: minden hatodik-hetedik földlakos.) Aszo Taro azt szorgalmazza, hogy hozzanak egy globális, az egész világra érvényes termőföld fölvásárlási jogot szabályozó kódexet, amivel megakadályozhatnák a visszaéléseket, a mezőgazdaságtól fokozottan függő szegény országok lakosságának a teljes kisemmizését a gazdagok részéről.
Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy azok az egyébként tőkeerős országok, melyek a rossz mezőgazdasági viszonyaik, avagy a hatalmas lakosságszámuk miatt élelmiszer-behozatalra szorulnak, a szegény, kiszolgáltatott országok földvagyonát fölvásárolják. Ugyanezt teszik a nagy multinacionális cégek is, amelyek közül egyeseknek a vagyona a kisebb országok nemzeti jövedelmével ér föl. A www.globaldashboard.org honlapon látható globális földvásárlási térkép adatai alapján jelenleg a dobogó első fokán Kína áll 2 090 796 hektárral. A világ legnépesebb országának e tekintetben a fő terjeszkedési területe a hozzá kulturálisan közel álló délkelet-ázsiai térség. A térkép számaiból még nem olvasható le, de köztudott, hogy Kína jelenlegi gazdasági térhódításának az új célpontja Latin-Amerika és Afrika. Azt is tudjuk, hogy Kína óriási külkereskedelmi többlettel rendelkezik – az innen származó devizatartalékait egyelőre túlnyomórészt az amerikai államkötvényekbe fekteti be –, de nyilvánvaló, hogy ennek a páratlan tőkeerőnek hamarosan az Afrikában és Latin-Amerikában fölvásárolt termőföld mennyiségének ugrásszerű növekedésében is nyoma lesz. A dobogó második fokán Szaúd-Arábia áll 1 610 117 hektár fölvásárolt területtel. (Hogy a mértéket érzékeltessük: ez nagyjából annyi, mintha a külföldiek birtokukba vették volna Vajdaság összes mezőgazdasági termőterületét.) A kőolajban és homokban gazdag arab ország földhódításának a fő területe szintén egy kulturálisan hozzá közel álló ország, a muzulmán többségű Indonézia. A harmadik helyezett egy másik kőolajtermelő ország, az Egyesült Arab Emirátus 1 285 500 hektár főként a közeli Pakisztánban és Szudánban birtokba vett földterülettel. Említést érdemel a negyedik helyezett, Dél-Korea is a maga 1 006 000 hektárával, ami még a térképen az elsőként van feltüntetve, de mivel a Daewo konszernnek nem sikerült nyélbe ütnie 1 300 000 hektár madagaszkári termőföld 99 évre szóló bérbevételéről szóló üzletet – ami együtt bukott a túl mohónak bizonyuló madagaszkári kormánnyal –, ezért lecsúsztak a dobogóról.
S hol vásárolták föl eddig a legtöbb termőföldet? A legnagyobb mennyiséget Délkelet-Ázsiában, majd Afrikában. A FAO 2009-es adatai szerint jelenleg a világon a legtöbb éhező Délkelet-Ázsiában él. Nem sokkal lemaradva Afrika következik ebben a sorban.
