A görögdinnyével szemben magyardinnyének is nevezhetnénk ezt a lédús termést hozó egynyári kúszónövényt. E nyelvi leleménynek volna is valami alapja, mivel egyes vélemények szerint az ősmagyarok hozták magukkal a Kárpát-medencébe ezt a dinnyefajtát. Valóban indokolt a föltételezés, hogy az Indiából, vagy mások szerint a közép-ázsiai sivatagos-sztyeppés vidékről származó ízletes zöldségfajtát (vagy inkább gyümölcsöt) őseink előbb megismerhették, mint az Európa északabbi régióiban élő népek. A sárgadinnye itteni ősmagyar eredetére azonban nincs bizonyíték, arra viszont van, hogy a történelmi Magyarországon már a középkorban termesztették. Az első írásos megemlékezés, ami a Buda környéki sárgadinnyeföldről tesz említést, 1418-ból származik. Akkoriban a dinnye a főúri kertek kedvelt csemegéje volt. Az íze valószínűleg még nem sokban emlékeztethetett a mai megszokott édesen szaftos ízre. Az ókori görögök és rómaiak még nem alkalmaztak külön elnevezést az uborkára és a dinnyére, s ennek az oka nyilvánvaló: ez a korai, a mainál jóval kisebb sárgadinnye csak alakjában és színében különült el az uborkától. Ami azt illeti, az éretlen sárgadinnyének ma is uborkaíze van.
Dinnyevásárlásakor a legnagyobb főfájást általában a választás okozza. A sárgadinnye esetében milyen szempontokat alkalmazhatunk eközben? A hozzáértők szerint az orrunkra és a tapintásunkra kell bíznunk a döntést. Az érett sárgadinnye ugyanis meglehetősen erős, édeskés illatot bocsát ki, a gyümölcs szára környékének pedig puhának kell lennie. Az ősi választási szempontot, az ösztöneinket sem kell kihagyni a döntésből. Gyakran csak ez hoz igazi eredményt.
Tálalására változatos lehetőségeket kínál, hogy a görögdinnyével ellentétben a magok nem a gyümölcshús közepében helyezkednek el, s így azokat könnyedén eltávolíthatjuk. (A kínaiak egyébként a sárgadinnyemagokat is csemegeként fogyasztják.) Egy érdekes ötlet a tálalásra: karalábélyukasztóval például szabályos gömböcskéket faraghatunk ki a sárgadinnye gyümölcshúsából. De ez igazából már csak a szemnek fontos, habár – amint azt minden jó háziasszony tudja – a szemtől vezet az út a hasig.
A jó sárgadinnye felejthetetlenül sajátos íze nemcsak az ízlelőbimbóinknak kellemes, s nemcsak fokozott vízigényünket elégíti ki a nyári hőségben, hanem mint minden gyümölcs, gyógyhatással is rendelkezik. Vesetisztító hatása van, jótékonyan hat a gyomor és bélműködésre, s kitűnő természetes gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. A cukorbetegeknek azonban magas cukortartalma miatt óvakodniuk kell a fogyasztásától.
